Elnapolt megállapodás

A tagállami kormányok tanácsának és az Európai Parlamentnek hétfő éjfélig kellett volna megállapodni a jövő évi büdzséről, de nem sikerült kompromisszumra jutniuk. A bizottsági tervezet 166 milliárd euró kötelezettségvállalást és 149 milliárd euró tényleges kifizetést irányzott elő, ami három százalékkal nagyobb az ideinél. A parlament ezzel szemben 166,34 milliárd eurót, illetve 149,3 milliárd eurót szeretett volna elérni, a tanács viszont 164,1 milliárd eurót és 148,2 milliárd eurót. Az Európai Bizottság májusban tette közzé a 2021 és 2027 közötti uniós ciklus tervezett költségvetését, amelyben összesen több mint 1279 milliárd euró áll rendelkezésre a tagállamok számára. A tervezet a jelenleginél többet fordítana a közös határvédelemre, viszont kevesebb pénz jutna például a kohéziós alapokra és a mezőgazdasági támogatásokra.

A magyar kormány számára elfogadhatatlan, hogy a következő euró­pai uniós ciklusban Magyarország éppen a sikeres politikája miatt jutna kevesebb forráshoz – mondta Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára október második felében.
A következő uniós költségvetési időszakról szólva az államtitkár elmondta, a jelenlegi tervezet szerint összeurópai szinten a kohéziós források „durva megnyesésére” készül az Európai Bizottság. Így azok a tagállamok kerülnének jobb helyzetbe, amelyek egyrészt gazdagabbak, másrészt nem tartották be az unió által előírt költségvetési fegyelmet – hangsúlyozta.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter még júliusban felhívta a figyelmet, a kohé­ziós források megítélésének feltételei szembe mennek a magyar érdekekkel. A kohéziós politika arról szól, hogyan hozzák az egyes tagállamok gazdaságaikat egymáshoz közelebb, ezért Magyarország nem fogadja el, hogy a nála fejlettebb országok több támogatást kapjanak – emelte ki.

A magyar kormány célja, hogy 2030-ra a ott legyen az öt legélhetőbb u­niós állam között.