Egyre apad az államadósság

Az államháztartás GDP-arányos hiánya a 2,4 százalékos célnál kedvezőbb lett, két százalék körül alakulhatott 2017-ben, az államadósság pedig 1,5 százalékponttal tovább csökkent – mondta tegnap Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi alakulásáról tartott sajtótájékoztatón. Kifejtette, ha az EXIM kitettségét a kormány álláspontjával megegyezően a kormányzati szektoron kívülre sorolják a brüsszeli vita után, akkor az év végi államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 72,4 százalékára mérséklődött a 2016 végi közel 74 százalékról. Hozzátette, szerinte a hiány és az államadósság alakulását a kedvező reálgazdasági folyamatok határozták meg, így a várhatóan négy százalék feletti GDP-bővülés, a tíz százalék feletti reálbér-növekedés, illetve a foglalkoztatottak számának emelkedése. Az államtitkár kiemelte, hogy az adóhatóság bevételei az adócsökkentések ellenére nőttek, 609 milliárd forinttal haladták meg a 2016-os szintet. Megjegyezte, hogy az európai uniós programok előfinanszírozása áll a viszonylag magas pénzforgalmi hiány hátterében. A magyar állam hozzávetőleg ezermilliárd forinttal előlegezte meg az európai uniós projekteket, ezt az összeget ugyanakkor bevételként el kell könyvelni az uniós módszertan szerinti hiányszámításnál. Az uniós programok összes kiadása 2555 milliárd forint felett volt, ami 466 milliárddal haladta meg a 2016-ost – mutatott rá Banai. Ez a magas kiadás relatív alacsony bevétellel párosult: 1015 milliárd forint érkezett az államkasszába Brüsszelből 2017-ben, amiből 633 milliárdot decemberben utalt az Európai Bizottság. Egy évvel korábban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 848,3 milliárd forint volt. A központi költségvetés 771,6 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 75,2 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapok pedig 1,5 milliárd forint hiánnyal zártak 2016-ban.