„Brüsszeli hajtóvadászat folyik a lengyelek ellen”

Az ellenzék és az Európai Unió bírálata ellenére tegnap megszavazta a lengyel parlament alsóháza (szejm) a legfelsőbb bíróságról szóló törvényjavaslatot. A tervezet ezt követően a szenátus elé kerül, és az elnöknek is alá kell írnia. Az új törvény előirányozza, hogy a legfelsőbb bíróságot 3 kamarára bontják, megváltoztatja a bírák kinevezésének rendjét, és lehetővé teszi az eddigi bírák nyugállományba helyezését. A reform másik fontos elemét, az országos igazságszolgáltatási tanácsra vonatkozó törvényjavaslatot már a szejm és a szenátus is elfogadta a múlt héten. Ez a jogszabály megszüntetné a 25 fős tanácsban helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A bírókat ezentúl az alsóház képviselői választanák meg.

Az Európai Bizottság szerdai, az igazságszolgáltatási reformot érintő bírálatára még aznap este reagált a TVP lengyel közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság elnöke, aki szerint az Európai Bizottság Varsóhoz intézett felszólítása az igazságügyi reform felfüggesztésére politikai jellegű, s Brüsszelnek nem szabadna beavatkoznia az ügybe. Mint mondta: „azok az ügyek, amelyekkel jelenleg foglalkozunk, kizárólag Lengyelország jogi hatáskörébe tartoznak”. A varsói kormány szerdán „elhamarkodottnak és alaptalannak” nevezte a brüsszeli bírálatot. A lengyel külügyi tárca különösen sérelmezte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke nyilatkozatait, ugyanakkor hangsúlyozták, Varsó hajlandó a párbeszédre. Timmermans egyebek mellett azt mondta: „gyorsan előkészítjük a kötelezettségszegési eljárásokat az uniós jog megsértése miatt, hogy jövő héten meg tudjuk őket indítani”.

Andrzej Duda lengyel államfő tegnap visszautasította, hogy személyesen konzultáljon Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével az igazságügyi reformról. A PAP lengyel hírügynökség szerint Tusk – aki korábban lengyel kormányfő volt – előző nap találkozót kezdeményezett Andrzej Dudával a reform körül zajló viták miatt. Az államfő visszautasítása ellenére Tusk később sürgős találkozót javasolt Dudának a kialakult politikai válság megvitatására, mert szerinte közös feladatuk megakadályozni azt, hogy Varsó Európa perifériájára szoruljon.

Brüsszel Varsót érintő bírálatára reagálva tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a távirati irodával azt közölte: az Európai Bizottság hajtóvadászatot indított néhány olyan közép-európai országgal szemben, amely őszintén és világosan beszél az európai kihívásokról és képes volt hatékony válaszokat adni azokra. A tárcavezető szerint a bizottság hajtóvadászata keretében „hol Magyarországot, hol Lengyelországot pécézik ki maguknak”. A miniszter hangsúlyozta: a bizottságnak az lenne a feladata az európai jogrend szerint, hogy a szerződések betartása felett őrködjön, nem pedig az, hogy „politikai testületként lépjen fel, és pláne nem az, hogy politikai alapú megnyilatkozásokat tegyen”. Szijjártó kijelentette: hazánk szolidáris Lengyelországgal, barátságáról és szolidaritásáról ezúton is biztosítja Varsót, Orbán Viktor miniszterelnök erről levélben is biztosította a lengyel kormányfőt.