Ajánló
Botrányos ellenzéki provokáció a Házban
Orbán Viktor miniszterelnök fontos és jó törvénynek nevezte a túlórára vonatkozó tegnap elfogadott módosítást, amely szerinte jót fog tenni a munkavállalóknak
Tovább akciózott tegnap a parlamentben az ellenzék, amely a túlóratörvény ellen tiltakozik napok óta. A tegnapi plenáris ülés kezdetén az MSZP, a Párbeszéd, a DK politikusai, valamint független képviselők foglalták el az ülésteremben az elnöki pulpitushoz vezető lépcsőket, míg a jobbikosok egy molinót feszítettek ki. Mindez azonban nem akadályozta meg Kövér László házelnököt abban, hogy a parlamenti patkóban lévő helyéről nyissa meg az ülést, miközben az egyik hangadó, Tordai Bence (Párbeszéd) provokatív módon telefonjával folyamatosan videózta a házelnököt. Kövér – mielőtt átadta az ülésvezetést Latorcai Jánosnak – felhívta az ellenzékiek figyelmét, hogy akciójuk miatt számolniuk kell a jogkövetkezményekkel.
Miután Latorcai János átvette az ülésvezetést, megkezdődtek a határozathozatalok. Ezalatt több ellenzéki képviselő a kormánypárti padsorok elé vonult, sípokkal fütyültek, ordibáltak, később egy sziréna is előkerült. A káosz ellenére a kormánypárti többség fontos előterjesztéseket szavazott meg, így a munka törvénykönyvének módosítását is. A módosítás alapján nem változik a főszabály, amely szerint évi kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő. Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül a felek írásbeli megállapodása révén évenként még elrendelhető legfeljebb száz óra „önként vállalt túlmunka”.
A rabszolgatörvényt emlegető ellenzék állításaival szemben a túlórát továbbra is havonta kell kifizetni és a dolgozó beleegyezése nélkül nem lehet túlóráztatni senkit. Nem igaz az sem, hogy a törvény több túlórát tesz lehetővé, mint más európai országokban.
Fontos és jó törvényt alkottunk – nyilatkozta újságíróknak Orbán Viktor miniszterelnök. Mindenkire figyelek, a szakszervezetekre különösen, tisztelem a véleménynyilvánítás szabadságát, és megfontolom mindig a fölvetett érveket. Ez esetben szerintem ezek súlya jóval csekélyebb, mint a törvényjavaslaté, ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak – jelentette ki a miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogyan élte meg, hogy a párbeszédes Szabó Tímea közelről az arcába fütyült, Orbán azt válaszolta: a Fideszben ezt úgy hívjuk, hogy „nemzetszolgálat”.
A KDNP szégyenletes eseménynek nevezte a történteket. Szerintük az ellenzék ezzel is bebizonyította, hogy „nem hisz a politikai vitában és kultúrában, hanem csak az agresszív fellépésben és az anarchiában”.
Az ellenzék agresszív viselkedése nevetségességbe torkollott, bohócot csináltak magukból az Ország- gyűlésben – értékelt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis szerint példátlan az Országgyűlés elmúlt huszonnyolc éves történetében az, ami történt, hogy ellenzéki képviselők, főleg „jobbikos huligánok és liberális anarchisták” a fizikai atrocitásoktól sem riadtak vissza. Leszögezte: ez semmiképpen sem maradhat következmények nélkül.
Miközben a szavazások alatt nagyjából helyreállt a rend a parlamentben, az ellenzék a Kossuth térre hívta a tiltakozókat – ahol korábban a közszférában dolgozók szakszervezetei demonstráltak –, de csak pár százan jelentek meg a felszólításra. A Jobbik képviselői a Sándor-palotánál tüntettek. A párt padsoraiban egyébként ott volt a zsidóveréssel dicsekedő Szávay István is, aki kedden közölte, december 31-ével mond le mandátumáról.
A Kossuth térről aztán „sétára” indultak a tüntetők a Margit híd pesti hídfője – Nyugati tér – Oktogon – Andrássy út vonalán, a be nem jelentett megmozdulás komoly fennakadásokat okozott a közlekedésben. A Lendvay utcai Fidesz-székháznál a hőzöngők áttörték a rendőrsorfalat, két rendőrt lefújtak gázspray-vel és két fiatal nő felmászott az erkélyre. Este hét után aztán a pár száz tiltakozó ismét a belváros felé vette az irányt.
Példátlan obstrukciós kísérlet
Az ellenzéki frakciók érvénytelennek és törvénytelennek tartják a parlamenti szavazásokat, közös tájékoztatójukon az MSZP-s Tóth Bertalan arról beszélt, hogy a szavazógépek a képviselői kártyák nélkül is működtek, ezért nem lehetett név szerint azonosítani a voksoló képviselőket. Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság lapunknak nyilatkozó elnöke szerint azonban szó sincs szabálytalanságról. A vonatkozó rendelkezések szerint ugyanis határozatképesség szükséges a szavazásokhoz, márpedig ezt a Fidesz–KDNP biztosította. Hiábavaló próbálkozásnak, anarchista akciónak minősítette az ellenzék ténykedését a politikus. Kövér László házelnök köszönetet mondott az ülést levezető Latorcai János parlamenti alelnöknek a fizikai és szellemi értelemben egyaránt kimerítő vállalásért, majd hangsúlyozta: a magyar demokrácia elmúlt huszon- nyolc éves történetében példátlan obstrukciós kísérlet történt. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az ellenzéki képviselők viselkedése egyértelműen az alkotmányos rend aláásására irányult, arra, hogy gyermeteg, inkompetens módon és sikertelenül ellehetetlenítsék a demokratikusan megválasztott Országgyűlés törvényhozói munkáját.
(KD)
Nemzeti ügy
A honvédség megerősítését szolgáló jogszabályok
Erős honvédség nélkül nincs erős ország, nincsenek biztonságban a magyar emberek – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miután a parlament több honvédelmi témájú törvényről is szavazott. Németh Szilárd hozzátette, hazánk területi integritását, hazánk békéjét leginkább a Magyar Honvédség garantálja. Az államtitkár az ellenzéki obstrukcióra utalva azt mondta, úgy tűnik, nem minden megválasztott képviselő és frakció szolgálja a magyar emberek biztonságát. Hozzátette, az ellenzék a honvédelmi témájú törvényeket sem szavazta meg. A honvédelem nemzeti ügy kellene, hogy legyen – hangsúlyozta Németh Szilárd. Szólt az újonnan rögzített honvédelmi veszélyhelyzetről is, amelyet a biztonsági környezet megváltozása is indokolt. Kitért arra is, hogy a honvédségi alkalmazottak januártól húszszázalékos bérfejlesztésben részesülnek.
(SzL)
Önálló költségvetés
Döntöttek a Közigazgatási Felsőbíróságról is
A közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával – az erről szóló kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el a parlament. A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel 2020. január 1-jén. A bíróságok büdzséjét a központi költségvetés önálló fejezetben rögzíti. A közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, a bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval, és mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérésére átveszik – ígérte Trócsányi László igazságügyi miniszter. Átmeneti évet jelent a 2019-es, ekkor választják meg a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét.
(KCs)
Nyilvántartás, finanszírozás
Elfogadták az egyházügyi törvény módosítását
Százharmincegy igennel, két tartózkodás mellett megszavazta az Országgyűlés az egyházak jogállásáról szóló törvény módosítását. A jogszabály a vallási közösségek nyilvántartásba vételének feltételeit és a hitéleti tevékenység finanszírozásában való állami részvétel alapelveit is érinti; a módosítást a kormány kezdeményezte többek között azért, mert azt az alaptörvény ötödik módosítása is indokolta. A jogi személyiséggel bíró vallási közösségek bejegyzése során nem az egyházak elismerésére, hanem nyilvántartásba vételére kerül sor bírósági eljárásban, a bevett egyházakat kivéve. Rendkívüli bírósági eljárások biztosítják, hogy a vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe. A törvény négyféle vallási közösségi formát határoz meg: vallási egyesületet, nyilvántartásba vett egyházat, bejegyzett egyházat és bevett egyházat.
(VA)