Ajánló
Bedőlt a világsajtó a Picasso-blöffnek
Egy belga rendezőpáros hónapokig készült az akcióra, amit egy hírhedt képhamisító hatására eszeltek ki
A minap néztem végig Sacha Baron Cohen Who is America? című sorozatát, amelyben a kiváló komikus különböző fiktív személyiségek álarca mögé rejtőzve az amerikai közélet szereplőiből komplett bohócot csinál. Baron Cohen a médiahack műfaját alapjaiban újította meg. A világ legostobább emberének kiadva magát úgy provokálja ki a legfegyelmezettebb politikusok és tudósok haragját is, hogy végül ők maguk tűnnek az ostobának. Beavatottként pedig jókat szórakozunk kényelmes kanapénkon ülve azzal a megnyugtató érzéssel, hogy velünk ez úgysem történhet meg.
Ezzel a boldog tudattal közöltük tegnap, hogy az évszázad bűntényeként emlegetett 2012-es rotterdami műkincstolvajlás során ellopott egyik Picasso-festmény regénybe illő módon előkerült. Mira Feticu írónő 2015-ben írt regényt, amelyhez az ihletet az ominózus rablásból merítette. Noha a bűncselekmény elkövetői vallomást tettek, a műkincsek nem kerültek elő.
Feticu a múlt héten névtelen levelet kapott, amelyben a feladó megjelölte a Picasso Harlequin-fej című alkotásának pontos hollétét, az írónő pedig egy kő alá rejtve meg is találta azt. A képet tegnap átszállították a Román Művészeti Múzeumba, hogy a szakértők megbizonyosodjanak eredetiségéről. Csakhogy Feticut mindeközben értesítették: az egész egy True Copy (Valódi Másolat) nevű projekt része volt, amelyet egy hírhedt képhamisító, Geert Jan Jansen hatására eszelt ki egy belga rendezőpáros, Bart Baele és Yves Degryse, akik hónapok óta készültek a performanszra.
A levelet három romániai és három holland címre is elküldték, várva, hogy hányan dőlnek be. Feticutól tegnap bocsánatot kértek, aki úgy fogalmazott, nincs oka szégyenkezni az ügy miatt, mert jóhiszeműen járt el.
A fentiek tükrében úgy tűnik, a világsajtó egy remek médiahack áldozata lett. A képet mindenesetre vizsgálják, és már csak az jelenthetne újabb csavart, ha kiderülne, hogy a blöffről szóló híradások voltak a hamis hírek.
Ezzel a boldog tudattal közöltük tegnap, hogy az évszázad bűntényeként emlegetett 2012-es rotterdami műkincstolvajlás során ellopott egyik Picasso-festmény regénybe illő módon előkerült. Mira Feticu írónő 2015-ben írt regényt, amelyhez az ihletet az ominózus rablásból merítette. Noha a bűncselekmény elkövetői vallomást tettek, a műkincsek nem kerültek elő.
Feticu a múlt héten névtelen levelet kapott, amelyben a feladó megjelölte a Picasso Harlequin-fej című alkotásának pontos hollétét, az írónő pedig egy kő alá rejtve meg is találta azt. A képet tegnap átszállították a Román Művészeti Múzeumba, hogy a szakértők megbizonyosodjanak eredetiségéről. Csakhogy Feticut mindeközben értesítették: az egész egy True Copy (Valódi Másolat) nevű projekt része volt, amelyet egy hírhedt képhamisító, Geert Jan Jansen hatására eszelt ki egy belga rendezőpáros, Bart Baele és Yves Degryse, akik hónapok óta készültek a performanszra.
A levelet három romániai és három holland címre is elküldték, várva, hogy hányan dőlnek be. Feticutól tegnap bocsánatot kértek, aki úgy fogalmazott, nincs oka szégyenkezni az ügy miatt, mert jóhiszeműen járt el.
A fentiek tükrében úgy tűnik, a világsajtó egy remek médiahack áldozata lett. A képet mindenesetre vizsgálják, és már csak az jelenthetne újabb csavart, ha kiderülne, hogy a blöffről szóló híradások voltak a hamis hírek.