Ajánló

Bécs is nemet mondott az ENSZ-paktumra

Sebastian Kurz szerint a megállapodás összemossa a menekülteket a megélhetési bevándorlókkal – Juncker egyből a nemzetállami szuverenitás csökkentését javasolta

Az Egyesült Államok és Magyarország után Ausztria is nemet mondott szerdán az ENSZ migrációs paktumára. Brüsszelben és Berlinben sem örülnek Sebastian Kurz jobboldali kormánya döntésének.

Sebastian Kurz 20181101
Véget kell vetni a kimentett migránsok Európába szállításának – mondta Kurz (Fotó: AFP - Emmanuel Dunand)

Ausztria kilép az ENSZ globális migrációs csomagja elfogadásának folyamatából – ezt szerdán jelentette be a néppárti-szabadságpárti (ÖVP–FPÖ) nagykoalíciót vezető Sebas­tian Kurz osztrák kancellár. „A szerződés több pontját élesen bíráljuk, nevezetesen azt, hogy összemossa a védelmet kérőket a megélhetési bevándorlókkal” – hangsúlyozta a néppárti politikus. Kurz többször is hangot adott azon álláspontjának, hogy a paktum veszélyeztetheti Ausztria szuverenitását, s úgy látja, véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy Európába szállítják a Földközi-tengerből kimentett migránsokat. Kurzék döntése értelmében Ausztria nem küld követet a szerződés decemberi, marokkói aláírására, és távol marad az ENSZ-közgyűlésében jövőre tartandó szavazástól is.

Heinz-Christian Strache FPÖ-s alkancellár Facebook-üzenetben fejezte ki háláját Kurznak, hogy „komolyan vette erőteljes fenntartásait és a tartalmi kérdésekre vonatkozó indokolt kifogásait, és közösen megakadályozták Ausztria és lakossága számára az ENSZ globális migrációs csomagját”. „Ausztria ebben a kérdésben öntudatos vezető szerepet vállal Európa önrendelkezéséért. A jövőben az osztrákok fogják eldönteni, hogy ki jöhet Ausztriába” – tette hozzá Strache. A Szabadságpárt több vezető politikusa is örömét fejezte ki, hogy érvényesültek az FPÖ elvei, és hogy ennyire jól együtt tud működni a kormánykoalíció. Ez többek között azért is hírértékű megállapítás, mert az előző, néppárti-szociáldemokrata (ÖVP–SPÖ) nagykoalíciót elsősorban a migrá­ciós politika szakította szét.

Ennek jegyében a baloldali ellenzék nem is örült a szerdai bejelentésnek. Andreas Schieder, az SPD külpolitikai szóvivője – aki a párt listavezetőjének készül a jövő évi EP-választásra – meggondolatlannak nevezte a döntést, amely szerint aláássa azt a hírnevet, amelyet Ausztria a nyugati értékközösség megbízható partnereként élvezett. Rudi Anschober, a Zöldek felső-ausztriai integrációs tanácsosa pedig így kommentálta a kormány döntését: „Ez egy szegénységi bizonyítvány, amely az ENSZ globális migrációs csomagjának elutasításával az osztrák kormányt egy sorba helyezi Donald Trump amerikai elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.”

A berlini kormány még aznap bírálta a bécsi bejelentést. Rainer Breul, a külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: a megállapodás „szükséges és fontos ahhoz, hogy rendezett mederbe tereljük a migrációt”.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Ö1 osztrák közszolgálati rádió kérdésére azt mondta, nagyon sajnálja Kurzék döntését. Juncker „képtelenségnek” nevezte, hogy ezekben a lényeges, jövőről szóló kérdésekben az EU nem tud „közös hangon megszólalni”, és hangsúlyozta, fontos lenne, hogy külpolitikai kérdésekben teljes konszenzus híján akár a tagállamok minősített többségével is lehessen dönteni.

Az Idnes.cz cseh portál szerint Andrej Babis cseh miniszterelnök is szeretne kilépni a migrációs csomag elfogadási folyamatából, már tárgyal erről a koalíciós partnereivel.


Röviden

Újra a migránsok célpontjává válhat a magyar határ, miután egyre szigorodik a bosnyák–horvát határ őrizete – jelezte Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. Bakondi hangsúlyozta: a magyar kormány figyelemmel kíséri a balkáni migránsútvonalat, és a kialakult helyzetben megtette a szükséges intézkedéseket. Annál is inkább, mert a bosnyák–horvát határ, amelyet agresszív migránsok ostromoltak, közel van Magyarországhoz – tette hozzá. Bakondi azt mondta, hogy a helyzet komoly, hiszen valamennyi migrációs útvonalon fokozódó aktivitás tapasztalható: Spanyolországba például az idén több migráns érkezett, mint a 2015–2017-es időszakban együttvéve.

Csaknem 260 ezer menekült tért vissza Szíria északi részére, ahol az egy éve befejeződött Eufráteszi Pajzs elnevezésű török hadművelet zajlott – közölte Hulusi Akar török védelmi miniszter csütörtökön. Törökország több mint hárommillió szíriai állampolgárt fogadott be 2011 óta, de sok török egyre inkább gazdasági teherként tekint rájuk, és úgy érzik, a menekültek a munkaerőpiacon is konkurenciát jelentenek számukra.

Elállt a vádemeléstől Matteo Salvini belügyminiszterrel szemben a szicíliai Catania ügyészsége. Az ügyészség véleménye szerint a belügyminiszter büntetőjogi szempontból „felülbírálhatatlan” politikai döntést hozott, amikor nem engedélyezte, hogy az olasz parti őrség Diciotti nevű hajóján tartózkodó 177 migráns partra lépjen a szicíliai Catania kikötőjében. (UT)