Ajánló
Bécs is nemet mondott az ENSZ-paktumra
Sebastian Kurz szerint a megállapodás összemossa a menekülteket a megélhetési bevándorlókkal – Juncker egyből a nemzetállami szuverenitás csökkentését javasolta

Ausztria kilép az ENSZ globális migrációs csomagja elfogadásának folyamatából – ezt szerdán jelentette be a néppárti-szabadságpárti (ÖVP–FPÖ) nagykoalíciót vezető Sebastian Kurz osztrák kancellár. „A szerződés több pontját élesen bíráljuk, nevezetesen azt, hogy összemossa a védelmet kérőket a megélhetési bevándorlókkal” – hangsúlyozta a néppárti politikus. Kurz többször is hangot adott azon álláspontjának, hogy a paktum veszélyeztetheti Ausztria szuverenitását, s úgy látja, véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy Európába szállítják a Földközi-tengerből kimentett migránsokat. Kurzék döntése értelmében Ausztria nem küld követet a szerződés decemberi, marokkói aláírására, és távol marad az ENSZ-közgyűlésében jövőre tartandó szavazástól is.
Heinz-Christian Strache FPÖ-s alkancellár Facebook-üzenetben fejezte ki háláját Kurznak, hogy „komolyan vette erőteljes fenntartásait és a tartalmi kérdésekre vonatkozó indokolt kifogásait, és közösen megakadályozták Ausztria és lakossága számára az ENSZ globális migrációs csomagját”. „Ausztria ebben a kérdésben öntudatos vezető szerepet vállal Európa önrendelkezéséért. A jövőben az osztrákok fogják eldönteni, hogy ki jöhet Ausztriába” – tette hozzá Strache. A Szabadságpárt több vezető politikusa is örömét fejezte ki, hogy érvényesültek az FPÖ elvei, és hogy ennyire jól együtt tud működni a kormánykoalíció. Ez többek között azért is hírértékű megállapítás, mert az előző, néppárti-szociáldemokrata (ÖVP–SPÖ) nagykoalíciót elsősorban a migrációs politika szakította szét.
Ennek jegyében a baloldali ellenzék nem is örült a szerdai bejelentésnek. Andreas Schieder, az SPD külpolitikai szóvivője – aki a párt listavezetőjének készül a jövő évi EP-választásra – meggondolatlannak nevezte a döntést, amely szerint aláássa azt a hírnevet, amelyet Ausztria a nyugati értékközösség megbízható partnereként élvezett. Rudi Anschober, a Zöldek felső-ausztriai integrációs tanácsosa pedig így kommentálta a kormány döntését: „Ez egy szegénységi bizonyítvány, amely az ENSZ globális migrációs csomagjának elutasításával az osztrák kormányt egy sorba helyezi Donald Trump amerikai elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.”
A berlini kormány még aznap bírálta a bécsi bejelentést. Rainer Breul, a külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: a megállapodás „szükséges és fontos ahhoz, hogy rendezett mederbe tereljük a migrációt”.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Ö1 osztrák közszolgálati rádió kérdésére azt mondta, nagyon sajnálja Kurzék döntését. Juncker „képtelenségnek” nevezte, hogy ezekben a lényeges, jövőről szóló kérdésekben az EU nem tud „közös hangon megszólalni”, és hangsúlyozta, fontos lenne, hogy külpolitikai kérdésekben teljes konszenzus híján akár a tagállamok minősített többségével is lehessen dönteni.
Az Idnes.cz cseh portál szerint Andrej Babis cseh miniszterelnök is szeretne kilépni a migrációs csomag elfogadási folyamatából, már tárgyal erről a koalíciós partnereivel.
Röviden
Újra a migránsok célpontjává válhat a magyar határ, miután egyre szigorodik a bosnyák–horvát határ őrizete – jelezte Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. Bakondi hangsúlyozta: a magyar kormány figyelemmel kíséri a balkáni migránsútvonalat, és a kialakult helyzetben megtette a szükséges intézkedéseket. Annál is inkább, mert a bosnyák–horvát határ, amelyet agresszív migránsok ostromoltak, közel van Magyarországhoz – tette hozzá. Bakondi azt mondta, hogy a helyzet komoly, hiszen valamennyi migrációs útvonalon fokozódó aktivitás tapasztalható: Spanyolországba például az idén több migráns érkezett, mint a 2015–2017-es időszakban együttvéve.
Csaknem 260 ezer menekült tért vissza Szíria északi részére, ahol az egy éve befejeződött Eufráteszi Pajzs elnevezésű török hadművelet zajlott – közölte Hulusi Akar török védelmi miniszter csütörtökön. Törökország több mint hárommillió szíriai állampolgárt fogadott be 2011 óta, de sok török egyre inkább gazdasági teherként tekint rájuk, és úgy érzik, a menekültek a munkaerőpiacon is konkurenciát jelentenek számukra.
Elállt a vádemeléstől Matteo Salvini belügyminiszterrel szemben a szicíliai Catania ügyészsége. Az ügyészség véleménye szerint a belügyminiszter büntetőjogi szempontból „felülbírálhatatlan” politikai döntést hozott, amikor nem engedélyezte, hogy az olasz parti őrség Diciotti nevű hajóján tartózkodó 177 migráns partra lépjen a szicíliai Catania kikötőjében. (UT)