Ajánló
„Az aszály a fő veszélyforrás”
Nagy István: Szükség van a megújulásra
Öntözés nélkül nem lesz eredményes termelés – mondta tegnap Nagy István agrárminiszter a debreceni Farmer Expo megnyitóján tartott agrárfórumon. Felhívta a figyelmet, hogy az aszály a fő veszélyforrás ma a magyar mezőgazdaság számára. A tárcavezető jelezte: Magyarország folyóiba kevesebb víz érkezik, mint amennyi távozik, így „erkölcsi alapunk van öntözni”. Bejelentette, hogy a kormány döntött a derecskei főcsatorna-beruházásról, amely napokon belül megkezdődik, ugyanakkor támogatásáról biztosította Debrecen és térsége vízgazdálkodási programjának megvalósítását. A távirati iroda tudósításából kiderült, hogy a felszín feletti vizekből jelenleg 80 ezer hektárt öntöznek az országban, miközben a meglévő csatornák 200 ezer hektár öntözését tennék lehetővé. Nagy István előadásában utalt a Debreceni Egyetem (DE) kutatóinak munkájára, akik száztíz év napi meteorológiai adatai alapján végeztek elemzést, és kiderítették, harminc évente következik be hazánkban olyan fokú szárazság, aszály, ami nagyon komoly gazdasági károkat okoz.
Legutóbb 1992-ben volt ilyen nagy aszály, nagyon gyorsan fel kell készülni, hogy olyan vízgazdálkodást és talajművelést folytassunk, amivel minimalizálni tudjuk majd azokat a károkat – emelte ki.A miniszter hozzátette: az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium vízügyi szakemberei szorosan együttműködve dolgoznak ki megoldási javaslatokat arra, hogyan tudjuk Magyarország öntözhető területeinek nagyságát növelni, miként tudjuk megoldani, hogy a vízgazdálkodás sikeres lehessen hazánkban.
Nagy István a jelenlegi növénytermesztési technológiák újragondolását sürgette, kiemelve, hogy mindehhez az ágazat szereplőinek összefogására és a fiatalok egyre növekvő szerepvállalására, generációváltásra van szükség. Utóbbi kapcsán elmondta: a fiatal gazda pályázatra 4200 pályázat érkezett, és a tízmilliárd forinttal megnövelt pályázati keretből kétezren kaptak támogatást.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke arról tájékoztatott, hogy a Magyarok kenyere, 15 millió búzaszem program keretében összegyűlt búzából augusztus 20-án kisütik a „magyarok kenyerét”, amit minden megyébe és határon túli magyar területre eljuttatnak.
A magyar lovassport történetének legnagyobb beruházása valósult meg a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpontban – mondta ugyancsak Nagy István tegnap Szilvásváradon. Elmondta, hogy a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpontban, a Kincsem Nemzeti Lovasprogram keretében mintegy 6,8 milliárd forintból megvalósult beruházássorozattal elindul egy folyamat, amelynek középpontjában a ló és a lovaglás megszerettetése, a lovassport tömegbázisának szélesítése áll. Szilvásvárad a honi lótenyésztés ikonikus jelképének számít.
Legutóbb 1992-ben volt ilyen nagy aszály, nagyon gyorsan fel kell készülni, hogy olyan vízgazdálkodást és talajművelést folytassunk, amivel minimalizálni tudjuk majd azokat a károkat – emelte ki.A miniszter hozzátette: az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium vízügyi szakemberei szorosan együttműködve dolgoznak ki megoldási javaslatokat arra, hogyan tudjuk Magyarország öntözhető területeinek nagyságát növelni, miként tudjuk megoldani, hogy a vízgazdálkodás sikeres lehessen hazánkban.
Nagy István a jelenlegi növénytermesztési technológiák újragondolását sürgette, kiemelve, hogy mindehhez az ágazat szereplőinek összefogására és a fiatalok egyre növekvő szerepvállalására, generációváltásra van szükség. Utóbbi kapcsán elmondta: a fiatal gazda pályázatra 4200 pályázat érkezett, és a tízmilliárd forinttal megnövelt pályázati keretből kétezren kaptak támogatást.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke arról tájékoztatott, hogy a Magyarok kenyere, 15 millió búzaszem program keretében összegyűlt búzából augusztus 20-án kisütik a „magyarok kenyerét”, amit minden megyébe és határon túli magyar területre eljuttatnak.
A magyar lovassport történetének legnagyobb beruházása valósult meg a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpontban – mondta ugyancsak Nagy István tegnap Szilvásváradon. Elmondta, hogy a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpontban, a Kincsem Nemzeti Lovasprogram keretében mintegy 6,8 milliárd forintból megvalósult beruházássorozattal elindul egy folyamat, amelynek középpontjában a ló és a lovaglás megszerettetése, a lovassport tömegbázisának szélesítése áll. Szilvásvárad a honi lótenyésztés ikonikus jelképének számít.