Az Ab előtt a vitatott szabályozás

A Kaposvári Járásbíróság egy 54 éves hajléktalan ügyében függesztette fel az eljárást, miután az eljáró bíró szerint az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabálysértéssé minősítése alaptörvény-ellenes. A bíró ezért az Ab-hez fordult a támadott rendelkezés megsemmisítése érdekében. A bíróság álláspontja szerint a hajléktalanság mint – jellemzően – kényszerű, kiszolgáltatott állapot szabálysértéssé minősítése nem egyeztethető össze az alaptörvényben foglalt jogállamiság követelményeivel és az alapvető jogok korlátozására vonatkozó rendelkezéseivel, illetve az alaptörvény nemzeti hitvallásának az elesettek és szegények megsegítésének kötelezettségét kinyilvánító részével.

A bíróság véleménye szerint önmagában az alaptörvény hetedik módosítása nem teszi indokolttá vagy szükségessé az életvitelszerű közterületi tartózkodás kriminalizálását. Később a Székesfehérvári Járásbíróság egyik bírája is az Ab-n támadta meg az új szabályozást, hasonló indokokkal.
Az Alaptörvény szerint az Alkotmánybíróságnak a bírói kezdeményezésről soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül kell döntenie. A bírók által vitatott módosítás célja, hogy a hajléktalanok az utca helyett a számukra létrehozott szállásokat, intézményeket válasszák.

A kormány szerint az új szabályozás lehetővé teszi, hogy emberhez méltó körülményeket biztosítsanak a hajléktalanok számára. Kormánypárti politikusok hangsúlyozták, hogy a probléma huszonnyolc éve megoldatlan, és az eddigi jogszabályok nem voltak alkalmasak arra, hogy a hajléktalanságot megszüntessék.