Athén is rábólintott Észak-Macedóniára

A kormányzó, szélsőbaloldali Sziriza pártnak száznegyvenöt mandátuma van, a megállapodás sikeréhez szüksége volt a függetlenek, centristák és a korábbi, jobboldali koalíciós partner Független Görögök (ANEL) egyes képviselőinek szavazataira. A parlament három napig vitázott a dokumentumról, miközben a fővárosban több ezres, erőszakba torkolló tüntetések zajlottak. Az előző hét végén mintegy hatvanezren tiltakoztak a megállapodás ellen a parlament előtt.

Alekszisz Ciprasz kormányfő a Twitteren úgy fogalmazott: „a na­cio­­nalista gyűlöletet, a vitákat és összetűzéseket felváltja a barátság, a béke és az együttműködés”.

Zoran Zaev macedón szociáldemokrata kormányfő szintén a Twitteren gratulált hivatali partnerének, a megállapodást történelmi győzelemnek nevezte. Az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást a szkopjei parlament már korábban elfogadta. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, bár az erről szóló népszavazáson az igenek nyertek, a részvétel bőven az érvényességi küszöb alatt volt, s a dokumentum megszavazása is csak úgy sikerült a törvényhozásban, hogy a jobbközép ellenzék több képviselőjét megfenyegették vagy megvesztegették.

A jóváhagyást üdvözölte Ilir Meta albán elnök, az Európai Unió, a NATO, valamint az Európa Tanács is. Sajátos körülmény, hogy miközben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő közös közleményben méltatta a preszpai megállapodást, éppen a testület görög tagja, Dimitrisz Avramopulosz ment szembe a hivatalos állásponttal. A biztos szerint „problematikus és kiegyensúlyozatlan” a dokumentum, amit ellenzékben politizáló pártja, az Új Demokrácia is elutasít.