Alkotmányos a Stop Soros

Az Alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek nyilvánította határozatában a büntető törvénykönyvnek (Btk.) a jogellenes bevándorlás elősegítését büntető új tényállását, azaz a Stop Sorost az Alkotmánybíróság (AB). Kimondta ugyanakkor, az új tényállás nem alkalmazható az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő önzetlen magatartásokra. A sorosista Amnesty International beadványa alapján meghozott határozatában a testület arra is rámutatott, hogy az új bűncselekmény csak szándékosan és célzattal követhető el.

Másik döntésében az AB Trócsányi László igazságügyi miniszter az Alaptörvény és az EU jogának viszonyára vonatkozó jogértelmezési beadványára reagált. Kimondta: az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja a magyar alkotmány. A menedékjog megadása nem tekinthető az állam alkotmányos kötelezettségének azon nem magyar állampolgárral kapcsolatban, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek nem volt kitéve. Vagyis: a menedékjog nem alanyi jog. A testület egyebek mellett kitért arra is, az Alaptörvény autentikus értelmezése az AB feladata, ezt „mindenkinek tiszteletben kell tartania”. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az egész vita lényegében a szuverenitás kérdéséhez vezet vissza. Annak egyik „lába” ugyanis a lakosság, melyet a bevándorlás alapve­tően alakíthat át. Éppen a nyugat-európai rossz gyakorlatok elkerülése végett került alkotmányos szintre az első biztonságos ország elve, ezt részletezi a többi törvény, így a Btk. is. Mint lapunknak kifejtette, az AB tehát helyesen döntött, hiszen ennek a Btk.-s tényállásnak az alapja maga az Alaptörvény.

A probléma az uniós szerveknél kezdődik, akik önhatalmúlag alakították ki az „uniós jog elsőbbségére” vonatkozó értelmezést, amit most tovább akarnak tágítani. Bár az AB rögzítette, az uniós jog hazai alkalmazhatóságának az alkotmány a forrása, a bizottság vonatkozó indítványával nem csak bevándorlást korlátozó magyar törvényeket, de az Alaptörvényt is támadja. Hogy a magyar alkotmányban mi szerepel, kizárólag a magyar választók által felhatalmazott Országgyűlés hatásköre. Ha az uniós bíróság megállapítaná, hogy van hatásköre vizsgálni, értelmezni és az uniós joggal ellentétesnek nyilvánítani egy ország alkotmányát, akkor a jövőben teljesen felesleges lesz tagállami önrendelkezésről beszélni. Akkor megérkezünk az Egyesült Európai Államoknak nemhogy az előszobájába, de egyenesen már a nappalijába – fejtette ki Szánthó.