Ajánló
„A valóságot cáfolná az Európai Bizottság”
Angela Merkel is védelmébe vette a brüsszeli testület elnökét a plakátkampány miatt – David Cameron egykori tanácsadója pedig a magyar családpolitikát méltatta

„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon” – fogalmazott csütörtökön Brüsszelben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke a magyarországi tájékoztató kampány kapcsán.
A luxemburgi politikus jóbarátjának is nevezte Orbán Viktort. Szintén tegnap Angela Merkel német kancellár teljes szolidaritásáról biztosította Junckert, ehhez csatlakozott Markus Söder bajor tartományi kormányfő és Manfred Weber néppárti csúcsjelölt is, aki szerint Orbánnak „fel kell ismernie, hogy távolodik a párttól”.
„Az EB ismét megpróbálja cáfolni a valóságot. Az uniós intézmények ugyanis az elmúlt hónapok-évek során maguk terjesztettek elő olyan jogalkotási javaslatokat, melyek ösztönzik a bevándorlást és csorbítják a tagállami szuverenitást” – írta az Alapjogokért Központ, amely sorra vette Brüsszel intézkedéseit, igazolva, hogy az EB „továbbra sem tette félre az illegális bevándorlást legálissá »átalakító« mestertervét”.
Közben Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a Facebookon írt arról, hogy az EB szabálytalanul, több hónapos késéssel válaszolt a migránsoknak kiosztott, anonim bankkártyákról szóló írásbeli kérdésére.
A testület elismerte, valóban anonim kártyákra költöttek negyvenmilliárd forintnyi uniós közpénzt.
A magyar családpolitikai intézkedésekkel foglalkozott nemrég a BBC – derül ki abból a videóból, ami csütörtök délelőtt jelent meg Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Facebook-oldalán. A műsorban részletet mutattak abból az interjúból is, amit a brit közmédia budapesti tudósítója készített Novákkal. Megszólalt Phillip Blond családügyi szakértő is, aki a ResPublica kutatóintézet vezetője, valamint David Cameron volt konzervatív kormányfő egykori tanácsadója. A szakértő a magyar akciótervet „progresszív, előremutató programnak” nevezte, ami „stabilizálja a családokat akkor, amikor a legsebezhetőbbek”. Szerinte a Nyugatnak is ilyen „vakmerő” politikai vállalkozások kellenének, hogy az emberek biztonságban érezhessék magukat, a „liberális hegemónia” politikája ugyanis éppen az ellenkezőjét érte el.
Csalással vádolják Timmermanst
Az Igazságszolgáltatás Elleni Bűncselekmények Nyomozási Szakosztálya (SIIJ) eljárást indított az Európai Bizottság (EB) első alelnöke, a bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztos, Frans Timmermans ellen Romániában – számolt be tegnap az Origo. A vádak alapján az európai szocialisták (PES) csúcsjelöltje meghamisíthatta az EB által készített. a román igazságszolgáltatás reformját nyomon követő Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus (MCV) 2018-ra vonatkozó jelentését, amelyet tavaly november 13-án hoztak nyilvánosságra. A romániai Legfelsőbb Bírói Tanács plénuma szerint a jelentés olyan ténybeli tévedéseket tartalmaz, mint hogy a CSM nyomást gyakorolt a Legfelsőbb Semmitő- és Ítélőszékre. Viorica Dancila kormányfő szerint a jelentés olyan ajánlásokat tartalmaz, amelyek súlyosan sértik az ország alkotmányát és szuverenitását, valamint az Európai Unió alapszerződését is. Az Origo szerint most arra jutottak, hogy nem pusztán tévedésekről van szó, hanem „George Soros megbízható embere” szándékosan hamisított.
Röviden
•
A szlovén–magyar nemzetiségpolitikát méltatta Felsőszölnökön Kövér László, az Országgyűlés elnöke szlovén kollégájával, Dejan Zidannal. Kövér a határ menti gazdasági kapcsolatokról és az anyanyelv fontosságáról beszélt, de felvetette az őshonos kisebbségek sorsának európai szintű rendezésére irányuló közös javaslattételt is. Sepsiszentgyörgyön eközben együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá Székelyföld és Dél-Tirol képviselői.
Kiállt az igazságszolgáltatás függetlensége mellett Trócsányi László igazságügyi miniszter a Die Presse osztrák napilapnak adott interjújában. A Fidesz EP-listavezetője kifogásolta az EB politikai elfogultságát, az uniós alapszerződés hetes cikkelye kapcsán azt mondta, hazánk jogállamiságáról jogászoknak kellene ítélkezniük a tények alapján, s közölte, reméli hogy a 2019-ben felálló új EP ideológiailag kevésbé lesz részrehajló.
(VZ)