Ajánló

A romagyilkosságok áldozataira emlékeztek

A bűncselekmény-sorozat a szocialista-liberális kormányt irányító Gyurcsány, majd utódja, Bajnai idejében történt

A romák elleni sorozatgyilkosság áldozataira emlékeztek Budapesten. Tíz éve lőttek le Tatárszentgyörgyön egy roma kisfiút az édesapjával együtt. A Gyurcsány Ferenc, majd utódja, Bajnai Gordon regnálása idején elkövetett gyilkosságsorozat megrázta a magyar társadalmat.

felvonulás 20190225
Fáklyás felvonulást tartottak a fővárosban az áldozatokra emlékezve (Fotó: MTI - Kovács Attila)

Fáklyákkal a kezükben vonultak a II. János Pál pápa térről a Deák Ferenc térre a romák elleni sorozatgyilkosság áldozataira emlékező emberek szombaton Budapesten. A roma civil szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok és aktivisták az evangélikus templomban a program szerint istentiszteletet mutattak be az áldozatok üdvösségéért. A II. János Pál pápa téren Csóka János Pál, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke azt mondta, hogy fontos felvállalniuk a cigányságukat. Hidvégi Balogh Attila, a RomNet főszerkesztője szerint mindenre emlékezni kell. A RomNet főszerkesztője beszélt arról is, továbbra sem lehet tudni, kik voltak az ötletadók, valamint kik pénzelték a támadókat. Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai koszorút helyeztek el Tatárszentgyörgyön tíz éve meggyilkolt áldozatok sírjánál.

A tárca a szombati közlemé­nyében emlékeztetett arra, hogy 2008—2009-ben kilenc településen támadtak rasszista indítékból romákra. A gyilkosságsorozatban hatan haltak meg. Fontos megjegyezni, a bűncselekmény-sorozat a szocialista-liberális kormányt irányító, miniszterelnökként megbukott Gyurcsány Ferenc, majd utódja, Bajnai Gordon idejében történt. Az egyik elkövető az akkori Katonai Biztonsági Hivatallal (KBH) állt kapcsolatban, ám arra a nyomozás nem derített fényt, hogy a KBH miért nem járt el a megfelelő módon, s miért akadályozta a nyomozást. Stéfán Géza nyugállományú vezérezredes, a KBH vezetője vélhetően sokat tudott volna beszélni az ügyről, ám 2013-ban elhunyt. A Kúria 2016 januárjában jogerősen megállapította a vádlottak bűnösségét – így hárman tényleges életfogytiglant kaptak, a negyedrendű vádlottra pedig tizenhárom év fegyházbüntetést szabtak ki.


Február 25.: A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja
Rendkívüli történelemóra a Terror Házánál

Február 25-én van a kommunista diktatúra áldozatainak – kivégzettek, bebörtönzöttek, tönkretettek – emléknapja. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban pénteken fölidézte: az első Orbán-kormány döntött úgy, hogy végre méltó módon megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól. A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kommunizmust manapság is „nosztalgiával vegyes lelkesedéssel fogadják Nyugat-Európában, miközben mi, itt a közép-európai régióban bőrünkön tapasztaltuk, milyen elnyomásban, félelemben élni”. Az emléknap alkalmából ma, a központi programok keretében a Terror Háza Múzeumban egész nap rendkívüli történelemórával, valamint csoportos tárlatvezetéssel várják az érdeklődőket. A tárlatvezetésen olyan ismert emberek is részt vesznek, mint Ákos, Nagy Feró, Zsédenyi Adrienn. A Hősök falánál egész nap gyertyagyújtással róhatják le tiszteletüket az emlékezők. A megemlékezésen Trócsányi László igazságügy miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mond beszédet. Ezen a napon a Terror Háza Múzeum ingyenesen látogatható. Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Kovács Béla önkényes fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, sorsa példája azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tartunk számon. (VA)