„A keresztény ember alapélménye a szabadság”

Gulyás Gergely: A 21. század a lelkekért folytatott küzdelem ideje lesz (Fotó: Papajcsik Péter)

A 21. század a lelkekért folytatott küzdelem ideje lesz, nem annyira a fizikai értelemben vett háborúké, hanem a szellemi abszolutizmusra törekvésé – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap a Századvég Alapítvány Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? című konferenciáján. Beszédében a politikus korunk fő kérdéseként határozta meg: létrejön-e az európai életmód és a keresztény kultúra védelmében ismét egy szellemi, lelki megújulás, amely kellő hátteret adhat a kontinens önazonosságának és közösségeinek megerősítéséhez. A kereszténység kétezer éves megújulásainak sorába állítva a mai Európa előtt álló kihívásokat, elmondta, ha sor kerül ilyen megújulásra, azt kizárólag Közép-Európa nemzeteinek lehet majd köszönni, éppen ezért „nekünk kell tennünk”. A miniszter kifejtette, a keresztény ember alapélménye a szabadság, amellyel a meggyőződésére támaszkodva „kiforgathatja sarkaiból a világot”, míg a feltámadásba vetett hit a legnagyobb önzetlenséget is képes előhívni az egyéni érvényesülési vágy ellenében.

Gulyás kiemelte azt is, hogy az európai kultúrát a mai napig alapjaiban határozza meg „az embertől emberig terjedő, személyes hitbeli kapcsolat, valamint a közösség intézménnyé formálódásának folyamata”. A keresztény emberkép szerint az egyén és a közösség összetartozik, egy intézmény pedig amikor a köz szolgálatát teljesíti, keresztény értékek mentén dolgozik. „Európa a reneszánszok sorozata” – fogalmazott a miniszter arra utalva, hogy a mai európaiság három pilléren – a római jogon, a görög filozófián és a keresztény kultúrán – nyugszik.

G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte, a kereszténység nem vitakérdés, hanem sorskérdés, függetlenül attól, hogy „ki hányadán áll Istennel”, mert Európa az európaiság evidens értékeit köszönheti a kereszténységnek. Mint mondta, a mai európai ember megától értetődő dolgokat köszönhet a keresztény kultúrának. Ilyen például a házasságnak az a felfogása, hogy az egy férfi és egy nő önkéntes választásán alapul, vagy a család, amelyben él. A keresztény kultúrából fakad a törvény előtti egyenlőség felfogása, de a szekularizáció gondolata, sőt a liberalizmus is – tette hozzá.

Molnár Attila Károly vallásszociológus előadásában arról beszélt, „a kereszténység inkoherens”, tele van belső ellentétekkel és feszültségekkel – például az antik görög–római kultúra és a zsidó hagyomány összekapcsolásában –, ez a feszültség mégis Európának a modern nyugati világot átalakító dinamizmusának forrása. Mint hangsúlyozta, a kereszténység belső ellentmondásának másik forrása a normativitás, valamint ennek részeként az „átadás” és „megőrzés” gondolata: a keresztények mint a kinyilatkoztatás örökségének hordozói, folyamatosan szembesülnek azzal, hogy a kinyilatkoztatáshoz képest „túl későn jöttek”. Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány vezető kutatója azt mondta, általános tendencia az intézményes vallásosság folyamatos térvesztése és az individualizálódó vallásosság térnyerése.