Ajánló
A hazai termőföld a magyar gazdáknál maradhat
Megszűnik a lehetősége annak, hogy túl drágán cserélődjön a tulajdon
A földforgalmi törvény módosítása, amely tegnap lépett hatályba, megerősíti a helyben lakó gazdák szerepét, hozzájárul az agrárium versenyképességének a növeléséhez, illetve a visszaélések visszaszorításához, és fontos szerepet játszik abban is, hogy a termőföld magyar kézben maradjon – közölte tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Kiemelték, a módosítás eredményeként megszűnik annak a lehetősége, hogy a földterületek irreálisan magas áron cseréljenek gazdát, majd később azokat nem mezőgazdasági célra használják fel. A helyi földbizottságnak a helyi viszonyok figyelembevételével kell megvizsgálnia az érintett terület jövedelemtermelő képességét, és az alapján kell értékelnie a vételárat. Az intézkedés a helyben lakó gazdák földvásárlását szolgálja, hiszen előnyben részesíti őket a termőföldek spekulációs célú felvásárlói helyett.
A törvénymódosítás következtében a helyi földbizottságokra vonatkozó további szabályok is változnak. A földbizottságok kiemelt szerepet töltenek be a földforgalom ellenőrzésében. Eddig ha valaki nem értett egyet az állásfoglalásukkal, akkor az önkormányzatok képviselő-testületéhez nyújthatott be kifogást. A törvénymódosítás hatályba lépésével azonban már nem a képviselő-testületek vesznek részt az eljárásban, ugyanis a döntést a kormányhivatalok hozzák meg az agrárkamara állásfoglalása alapján. A kormányhivatal döntésével szemben is lehet jogorvoslattal élni, fontos változás azonban, hogy a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárást rendelhet el.
Ez azt jelenti, hogy nem bírálhatja felül a gazdálkodók állásfoglalását, azaz a jövőben erősödik a helyi gazdálkodók szerepe a birtokpolitika alakításában.
A törvénymódosítás következtében a helyi földbizottságokra vonatkozó további szabályok is változnak. A földbizottságok kiemelt szerepet töltenek be a földforgalom ellenőrzésében. Eddig ha valaki nem értett egyet az állásfoglalásukkal, akkor az önkormányzatok képviselő-testületéhez nyújthatott be kifogást. A törvénymódosítás hatályba lépésével azonban már nem a képviselő-testületek vesznek részt az eljárásban, ugyanis a döntést a kormányhivatalok hozzák meg az agrárkamara állásfoglalása alapján. A kormányhivatal döntésével szemben is lehet jogorvoslattal élni, fontos változás azonban, hogy a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárást rendelhet el.
Ez azt jelenti, hogy nem bírálhatja felül a gazdálkodók állásfoglalását, azaz a jövőben erősödik a helyi gazdálkodók szerepe a birtokpolitika alakításában.