Ajánló
Rendezvényekkel ünnepli 35 éves világörökségi jubileumi évét Hollókő
- Induljunk onnét, hogy Hollókőre érdemes ellátogatni, és aki már járt itt, visszavágyik. A település sokat szépült és fejlődött: a mesebeli ófaluban visszatekinthetünk a múltba, a helyiek pedig szeretettel várják a látogatókat. Mi Hollókő titka?
- Hollókő íratlan törvényekkel bíró zsákfalu volt, nagyon berögzült szokásokkal, és nem gondolta volna senki sem, hogy lesz majd belőle egy olyan település, amelyet érdemes látogatni. A falu lakói sem úgy élték az életüket, hogy lakóhelyük valamikor híres látnivaló lesz. Valamikor a 60-as években aztán született egy döntés arról, hogy az ófalu arculatát meg kell menteni, amely a folyamat egészen a 80-as évekig eltartott. Tulajdonképpen ennek volt a „csúcsa”, hogy a települést világörökségi címre jelölték. Nagyon nagy elismerés volt, hogy 1987-ben, amikor a kínai nagy fal vagy az Akropolisz világörökség lett, az lett Hollókő is. Az UNESCO 1987. december 11-én vett fel elsőként magyarországi helyszíneket a kulturális és természeti világörökségi listájára, Budapest Duna-parti látképe és a budai Várnegyed mellett Hollókő kapta meg a jeles címet. Pontosabban a hollókői faluegyüttes, vagyis a védett falurész. Úgy gondoljuk, ez igen nagy elismerés számunkra. Őseink olyat alkottak itt az évszázadok során, aminek köszönhetően a műemlékes szakemberek segítségével Hollókő az UNESCO világörökségi listájára az első jelölésnél felkerült – ráadásul az első önálló faluként a világon. A község ófalui része – ahol ma 56 védett épület áll – Közép-Európa legjobb állapotában megőrzött népi építészeti stílusát tükrözi. Hollókő varázsát nyilvánvalóan nem a rendezvények adják, sokkal inkább az említett, a faluban sétálva átélt mesebeli világ. Az emberek különféle okokból jönnek Hollókőre, de nagyon sokan emiatt. Vannak akiket a táj, a középkori vár és a környék harmóniája nyűgöz le, de ne feledkezzünk meg azokról sem, akik finom palóc ételeket szeretnek kóstolgatni. És mindebbe ma már úgy lehet bekapcsolódni, hogy a turizmus számára jól kialakított infrastruktúra is rendelkezésre áll.
- Mi minden történt az elmúlt 35 esztendőben Hollókő körül, Hollókőn?
- Számunkra azért nagyon nehéz útnak bizonyult a világörökségi listára kerülés óta eltelt 35 év. Annak idején működött például egy fejlesztési bizottság, amelyet a műemlékvédelem irányított Budapestről, a megyével és a közös tanáccsal együtt, akkoriban ez így volt. Ők beszéltek át sok mindent, ezekbe az egyeztetésekbe a hollókőieket kevésbé vonták be, nyilván azért sem, mert más világ volt akkoriban. Lényegében így érkezett el 1990, amikor a települést magára hagyta szinte mindenki. Az akkori kormányzat részéről sem gondolta senki azt, hogy Hollókő világörökségi címével, illetve az abból esetleg adódó teendőkkel foglalkozni kellene. Én 1998-ban kezdtem el egy programot, amelynek révén, mi, helyiek elkezdtük Hollókőt a magunkénak érezni. Korábban inkább az volt az érzésünk, hogy nem a miénk ez a település, hanem a turistáké, az idegeneké. Ugyanis, ahogy már mondtam, addig Hollókő sok dolog felől nem lett informálva. Akkoriban a település életéből én leginkább azt hiányoltam, hogy senki nem beszélt az emberekkel például arról, mi fog Hollókőn történni, ha világörökség lesz. Hogyan kellene alakítani a közös jövőnket úgy, hogy munkahelyek teremtődjenek, és minél többen itt maradjanak. Az utóbbi két évtizedben aztán sikerült kiszolgálólétesítményekkel, a helyi kultúrára építő új attrakciókkal, látnivalókkal fejleszteni a falut. Lelkünkben talán a régi Hollókő él erősebben, de csaknem huszonnégy éve a település vezetőjeként célul tűztem ki azt, hogy kifogástalan kiszolgálólétesítményekkel és a kultúránkból fakadó új attrakciókkal, látnivalókkal fejlesztem a falut. A helyieknek megélhetést biztosító, de komfortjában modern, a hagyományait megőrző, de látnivalóiban újszerű település képe volt a vezérfonalunk.
- Kifejtené ezt bővebben?
- Jelenleg háromszáznegyven körüli állandó lakosa van a településnek, ez a szám most már jó tíz éve körülbelül ennyi. Az ófaluban negyvenen-ötvenen élnek. A településen összesen mintegy száz munkahely van, persze nem mindegyik a turizmushoz kötődik. Ám azok, akik máshová járnak dolgozni, viszonylag már kevesen vannak. A fent vázolt helyzetben, annak idején, amikor huszonnégy éve polgármester lettem, a saját elképzelésünk szerint próbáltunk apránként lépéseket tenni a jövő érdekében. Munkahelyeket teremteni például az óvoda és az iskola megőrzésével. Iskola négy osztályig van, ez elegendő ahhoz, hogy Hollókőn megtartsa a fiatalokat. Plébános továbbra is Nagylócon van, heti egy szentmisét tart nálunk. Igyekeztünk felújítani a házainkat is, mert elég rossz állapotban voltak. Az elmúlt huszonnégy évben húsz ófalui ingatlannal nőtt a település vagyona. Elsősorban üresen álló házakat vettünk meg először, amelyek be voltak omolva, szét voltak dőlve. Aztán láttuk, hogy sok épület áll funkció nélkül. Ezeket megtöltöttük olyan „tartalmakkal”, mint például a Kalácsos pékség vagy a Gazduram sajtboltja, de említhetem itt akár a játszóházat is vagy az Oskolamester házát, ahol meséket lehet nézni. A gyerekeknek kialakítottunk két színvonalas játszóteret is, nem beszélve a tanösvényről. Szerettük volna, ha Hollókőben nemcsak egy órát töltenek el a turisták, mint gyermekkoromban, amikor csak a falumúzeum volt, egy étterem meg egy pottyantós WC a várnál. Nos, ennél azért többet szerettünk volna. Hiszen munkahelyeket is úgy lehet teremteni, ha a turisták több időt töltenek el a településen. Ide tartozik még, hogy a műemlékek megóvása, fejlesztése, illetve a turizmus fejlesztése mellett a hagyományokat is igyekeztünk megőrizni, és próbáljuk ápolni ma is. Azt ugyanakkor el kell fogadni, hogy az a múlt, amikor nagyon sokan éltek az ófaluban helyi lakosok, nem jön vissza. A jubileum kapcsán ennek ellenére azt lehet mondani, hogy többmilliárdos fejlesztés valósult meg a faluban, itt épült meg Nógrád megye legmagasabb színvonalú kereskedelmi szálláshelye, egy négycsillagos wellnesshotel is. Hollókő számára az elmúlt 35 évben jól alakultak a dolgok. Nyilván azért is mondom ezt, mert a magunk kedvére alakíthattuk így.
- Hogyan ünneplik a jubileumot?
- Azzal is ünnepelhetnénk, hogy a vár be lett fedve, hiszen szerintem a Rákóczi-szabadságharc óta nem volt rajta tető, lévén, hogy akkor felrobbantották, és nagyon nagy dolog, hogy háromszáz évvel később ezt helyrehoztuk. A Hollók sziklájára épült erődítményt a rekonstrukció kapcsán kiállítással, élettel töltöttük, töltjük meg, így Hollókőn a késő középkori falukép és egy 14. századi berendezésű vár szellemisége egyszerre lehet jelen. Mert reméljük, hogy a várat jövő nyárig be tudjuk rendezni, és valóban egy 14. századi berendezésű vár lesz, amelyből nincs még egy az országban. Vannak reneszánsz várak és korábbi korokból valók, de ilyen nincs másik. Csák Máté, Károly Róbert korabeli, nagyon különleges berendezése lesz. Hollókő önkormányzata a Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft.-vel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel konzorciumban valósítja meg a beruházást, amelytől azt várjuk, hogy a faluban néhány éven belül évi 30 ezerrel nőhet a látogatók száma. A napokban bemutattunk egy fotókkal rendkívül gazdagon illusztrált, nagyon szép kiadványt, egy könyvet is Hollókőről, amelyet már a jubileumra jelentettünk meg. A címe: Hollókő szíve-java – Értékek, szépségek és élmények az élő világörökségi faluról. A kivételes kötettel bárki betekinthet a világhírűvé vált palóc falu múltjába és jelenébe, épített örökségébe és most is elevenen élő hagyományaiba egyaránt. A gasztronómiában is fejlesztettünk, így jövőre a palóc gasztronómiát is meg tudjuk mutatni kicsit jobban az embereknek, olyasmit is megismertetve velük, amivel esetleg még nem találkoztak. Az a tapasztalatunk ugyanis, hogy a palóc gulyást például általában mindenki ismeri, de a régi ételeket már kevésbé. Ezért fontos, hogy az ófalu főutcáján, a jelenlegi Vár étterem helyén és környezetében gasztronómiai élményközpontban lesz főzőiskola, disznóvágás, lekvárfőzés, de A veteményestől az asztalig című kiállításon be is mutatjuk a palóc gasztronómia alapjait.
- Milyen terveik vannak még?
- A régi szabadtéri színpadot elárverezték, így azt megszerezhette a falu. Szeretnénk, hogy megújuljon. Van továbbá egy hely, ahonnét a vár és az ófalu egy pontból, egyszerre látszik. A sétaútvonalat szeretnénk elvinni odáig, hogy a látogatók egy panorámaképben láthassák a szépségeinket. Van sok egyéb apróság is, például vizesblokkot építenénk az ófaluban is, mert jelenleg alkalmi vizesblokk van csak. A vár előtti teret is ki akarjuk alakítani. Elsősorban azonban a működtetés lesz itt a lényeg a hagyományok megőrzése mellett. Hiszen azt szeretnénk, hogy az „élő falu” ne csak egyfajta jelige legyen, hanem valóban a településen lakók mutassák be azt, amit az ősöktől megörököltek. Nyilván sokan jönnek ide kívülről is, előfordul, hogy a Hollókőre költözésük után már népviseletük is van. Nagyon jó érzés ez. Azonban fontos az is, hogy az ófaluban lakjanak emberek, ne csak egy skanzen legyen. Ezért mi is sokat teszünk, mert öt lakásunk van az ófaluban, amit azért tartunk fenn, hogy lakják a településnek ezt a részét. Nyilvánvalóan nagyon fontos ugyanis, hogy a település fenn tudja tartani magát. Ezt segíti az is, hogy szerencsére már kétszáz szálláshely van a faluban, plusz a már említett wellnesshotel férőhelyei. Sokat küzdöttünk azért, hogy ez a szálloda idekerüljön, mert alkalmanként egészen más vendégkört sikerül kiszolgálni vele, mint a faluban található egyéb kereskedelmi szálláshelyekelk. Az önkormányzat éves költségvetése 180 millió forint, de a fejlesztések megvalósítását pályázatok is segítik. Most fejezzük be a GINOP-ot, amely a világörökségi fejlesztésekre biztosított forrást, és a megyei önkormányzat segítségével hamarosan indul egy program, amelynek kapcsán egymilliárd forint támogatás juthat Hollókő számára.
- Az interjú elején azt mondta, Hollókő varázsát nem a rendezvények adják, sokkal inkább az említett, faluban sétálva átélt mesebeli világ, mégis említette az „attrakciókat”. Ezek közül mire hívná fel a figyelmet?
- Az idén október 8-án már megtartott szüreti mulatságtól kezdve pedig egy éven keresztül sok rendezvényt szervezünk és rendezünk. Aki ezek közül csak egyre ellátogat, jó eséllyel megcsodálhatja a hollókői néptáncosokat és megkóstolhatja a helyi gasztronómiai ínyencségeket is, ahogyan a jubileumi fotóalbum budapesti bemutatóján is. A szüreti mulatságon a falu lakói a termények betakarítását ünnepelték, ilyenkor minden évben díszes viseletükben vonulnak fel hintók és lovasok kíséretében, ezzel köszöntve a bőséges termést. Egy felállított színpadon pedig táncosok és népi muzsika szórakoztatja az ideérkező vendégeket, akik frissen készült mustot is kóstolhatnak, és a kézműves vásárban válogathatnak a különféle portékák közül. Lesz ugyanakkor például még az idén egy konferencia, a Világörökség Nap, amivel a jubileumi évfordulót külön is megünnepeljük. A tervek szerint október 22-én a tatárjárás koráról emlékezünk meg a hollókői várban, október 29. és november 9. közötti ősziszüneti napokat tartunk, november 12-én pedig Szent Márton napi vigasságot.
- Arról nem beszéltünk, hogy a Turisztikai Világszervezet a feltörekvő, ígéretes faluk közé sorolta Hollókőt. Ez mit jelent?
- A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) madridi közgyűlésén először osztották ki a Best Tourism Villages kezdeményezés díjait. Ezt az elismerést azok a falvak kapják meg, amelyek felkarolják a fenntartható fejlődést, és jó példákkal segítik elő a turizmus fejlődését. A kezdeményezés elő kívánja mozdítani a turizmus szerepét a falvak megőrzésében. A Turisztikai Világszervezet 75 tagállama összesen 174 falut javasolt a 2021-es kísérleti versenyre, a falvakat egy független tanácsadó testület értékelte kilenc területre kiterjedő kritériumrendszer alapján. Többek között megvizsgálták a kulturális és természeti erőforrások megőrzésére tett erőfeszítéseket, a gazdasági, a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot, a turisztikai fejlesztéseket. Az UNWTO Upgrade programja ezen kívül számos olyan feltörekvő, ígéretes falunak kedvez, amelyek még nem felelnek meg teljes mértékben az elismerés elnyeréséhez szükséges kritériumoknak. Ezek a falvak támogatást kapnak az UNWTO-tól és partnereitől az értékelési folyamat során hiányosságként azonosított területek elemeinek javításához, így a jövőben ők is megkaphatják majd az elismerést. Az ígéretes kategóriában összesen 20 falu található, köztük Magyarországról Hollókő. Minden díjazott település része lehet a Best Tourism Villages hálózatnak, amely teret kínál a tapasztalatok és a jó gyakorlatok, tanulságok megosztásának. Más kérdés, hogy a térség sajnos 35 év alatt nem tudott elindulni arra, amely felé Hollókő elindult.
- Mit ért ez alatt?
- Nógrád megye a legfejlettebb vidékek közé tartozik, de nagyon nehéz a térséget bemutatnunk. Pedig a legtöbb ember nem ismeri Nógrádot, míg Sopront vagy Kőszeget tudják hova tenni. Mondhatnánk azt, hogy a látogatók eljönnek Hollókőbe és ezzel le is tudták a környéket, de ez így nem lenne jó. Nyilván, ha mellettünk lenne egy jó pincesor vagy egy nagyon szép kis város, akkor ez összekötné a környékbeli településeket a turizmus kapcsán. A helyi termékek esetében is ugyanígy vagyunk – a hollókői önkormányzatnak juhai vannak, 15–20 állat –, ha egy térségben tudnánk gondolkodni, több helyi termékünk lehetne. Van tehát még mit csinálni bőven, a jelenlegi helyzetbe pedig nem szabad belenyugodni. Dolgozni kell azért, hogy a térség is följebb emelkedhessen, ne csak húsvétkor, amikor az egész megyében nem találni szabad szállást, hanem máskor is. Igaz, hogy két éve, a pandémia idején, annak ellenére, hogy korábban azon dolgoztunk, legyen minél több látogatónk, végül mégsem engedtünk be senkit. A rendőrség őrizte a falut, nehogy valaki bejöjjön. Ezt nagyon nehezen éltük meg, a megélhetésünk is veszélyben volt, az önkormányzat sem volt kivétel. A mostani energiaválság pedig másképpen nagyon nehéz. Amit eddig felépítettünk, például azzal, hogy 2015-ben úgy döntöttünk, télire is kiadunk bérbe pár házat az ófaluban, hátha lesznek látogatók így télen is, most az érvényét veszítette. Valószínűleg lesznek ugyanis olyan bérlők, akik nem fogják tudni fenntartani az eddigi működést a megemelkedett költségek mellett. Emellett is azt mondom, annál az érzésnél, hogy az ember hollókői és Hollókőért tehet, nem sok nagyobb dolog van az élet egésze szempontjából. Hála Istennek ezt nemcsak én érzem, hanem mindenki, aki Hollókőben él vagy elszármazott innét. Megfogalmazhatom ezt úgy is, hogy erős a község iránti kötődés, szóval összetartóak vagyunk.
