Ajánló

A háború miatt tovább mérséklődött a konjunktúraérzet

A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe csökkenést mutatott ebben a hónapban. Mint kiderült, a legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatás megítélése volt

A Századvég Konjunktúrakutató 2022. áprilisi felmérése alapján mind a lakosság, mind a vállalkozások konjunktúraérzete romlott: a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –4,8-ről –7,5-re, míg a vállalati mutató értéke –5,1-ről –6,8-re csökkent. A mutató alakulásában az előző hónaphoz hasonlóan most is az orosz–ukrán háború, az ehhez kapcsolódó szankciók, valamint az indukált gazdasági hatások játszottak főszerepet – írta tegnapi sajtóközleményében a Századvég Alapítvány.

A háború miatt tovább mérséklődött a konjunktúraérzet
A korábbinál kisebb mértékben, de sokan számítanak béremelésre, a legtöbben az inflációval megegyező vagy kicsivel alatta maradó keresetnövekedést valószínűsítenek
Fotó: MH/Katona László

A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe csökkenést mutatott ebben a hónapban. Mint kiderült, a legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatás megítélése volt, alindexe az előző havi 10,6-ről 9,7-re módosult. A legnegatívabb az eddigiekhez hasonlóan az infláció megítélése, alindexe az előző havi –70,4-ről –76,3-re zuhant. A gazdasági környezet mutatója –8,8-ről –12,3-re romlott, míg az anyagi helyzeté –2,8-ről –5,9-re változott.

A kérdőív kérdései közül most is két olyat emelünk ki, amelyekben a változás mértéke a legnagyobbak között van. Az előző havi mérséklődés után most 56,7 százalékról 60,0 százalékra emelkedett azok aránya, akik heti átlagos munkaideje 30 és 45 óra között alakul. Ezzel szemben a heti 30 óra alatti munkaidővel rendelkezők aránya 9,5 százalékról 7,8 százalékra, a 45 óránál többet dolgozó munkavállalóké pedig 33,1 százalékról 31,9 százalékra mérséklődött, azaz egyaránt csökkent a túl- és az alulfoglalkoztatottak száma.

Az elemzésből kiderült, hogy az inflációs megítélés romlása miatt kedvezőtlenebbé váltak a béremelésekkel kapcsolatos várakozások is. Elmondásuk szerint arra a kérdésre, hogy a következő egy évre milyen mértékű béremelést várnak a megkérdezettek, az előző havihoz hasonló mértékben 3,4 százalék mondta azt, hogy az inflációt jelentősen meghaladót valószínűsít. A márciusi 16,9 százalék után 13,1 százalék számít az inflációt csekély mértékben meghaladó béremelésre, míg az előző havi 22,2 százalék után 23,1 százalékon alakult az inflációval megegyező béremelést várók aránya. Az inflációtól valamivel elmaradó béremelésre 20,0 százalék helyett 23,0, míg attól jelentősen elmaradóra 17,3 százalék helyett 24,1 százalék számít. A kérdésre válaszolni nem tudók aránya 19,8 százalékról 13,3 százalékra mérséklődött – magyarázták.

Szót ejtettek többek között a vállalati felmérés eredményeiről is, miszerint áprilisban a négy alindexből három romlott, egy pedig javult. Javulás a termelési környezet esetében következett be, melynek mutatója –4,5-ről –3,0-ra emelkedett. A legkedvezőbb továbbra is az iparági környezet megítélése, amelynek alindexe nagymértékben, 6,4-ről 0,4-re csökkent. Hozzátették, a gazdasági környezet megítélése –14,0-ről –20,2-re változott, miközben az üzleti környezeté –2,3-ről –8,9-re módosult.