Ajánló
Agyagba írt üzenetek Józsa János fazekasmestertől
Kövér László: A művész azok közé az alkotók közé tartozik, akik életében az etika és az esztétika párban jár

Józsa János 80 – Csak tiszta forrásból! – címmel Józsa János korondi fazekasmesternek, a Népművészet Mesterének a pandémia alatti bezártságban született alkotásait mutatja be a budapesti Józsa Judit Galéria tegnap megnyílt kiállításán.
„Józsa János nyolcvan esztendőnyi életpéldájával nemcsak tisztán látja, de a mi számunkra is láttatni tudja az élet igazságait” – fogalmazott a kiállítás megnyitóján az Országgyűlés elnöke. Kövér László felidézte a fazekasmester életútját: Józsa János a második világháború vérzivatarában, 1942-ben született, majd szülőföldje hamarosan idegen állam fennhatósága alá került, népe nehéz kisebbségi sorba kényszerült. „Ha agyagba akarnak döngölni, csinálj belőle kerámiát” – fogalmazott a házelnök, hozzátéve: Józsa János nem hagyta magát, és agyagba öntötte üzenetét.
Kövér László azt is kiemelte, hogy Józsa János művészete a székely néplélekből fakad. Noha a néplélek mibenlétét nehéz megfogalmazni, megnyilvánulásait azonban pontosan lehet érezni – mondta. A néplélekből merítő alkotás emelte iparosmunkából az alkotóművészet rangjára Józsa János munkásságát is – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke. Kiemelte: Józsa János azok közé az alkotók közé tartozik, akiknek életében az etika és az esztétika párban jár.

Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte a korondi fazekasmestert, mint írta: Józsa Jánost még egy világjárvány sem tántoríthatta el hivatásától, a hagyományos díszítőművészetet megjelenítő, Józsa-stílusú fazekastermékek készítésétől. Ezek „a szülőföld szeretetéről vallva nemzeti gyökerek megőrzésére is sarkallnak minket is” – zárta köszöntő szavait a kormányfő.
Józsa Judit galériavezető kiemelte, hogy édesapja életművét a Bartók Béla által is leírt „csak tiszta forrásból”- elv határozta meg egész pályáján, amely a céhbe rendeződött székely népi fazekasságból indulva teljesedett ki. Mint mondta, erre utal a kiállítás címe. Megemlékezett arról is, hogy szülei, akik alkotótársak is, idén hatvan éve élnek boldog házasságban.
Pávai István, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének főmunkatársa, népzenekutató felidézte, hogy a hetvenes években kolozsvári zeneakadémistaként járt életében először Korondon, ahol Józsa János műhelyében már akkor is a tiszta forrást érzékelte. Azokban az időkben sok vita zajlott arról, hogy a korondi fazekasság miként kerülhetné el a tömegtermelés jelentette kihívásokat, a giccs terjedését. Józsa János ebben a helyzetben fejtette ki alapelveit, amelyekkel irányt mutatott, hogy miként őrizheti meg tisztán a hagyományt a kézművesség ezen ága.
Kovács Gergelyné Szabó Irén kultúrtörténész méltatta Józsa János életpályáját, kiemelve, hogy a fazekasság ebben a családban generáció-ról generációra száll, és hogy Józsa János az egész Kárpát-medence fazekasságát feltérképezte, visszatekintve a régi korszakokra is, és jellegzetes stílusát ezután alakította ki. A kultúrtörténész Józsa János feleségét, Juliannát példaként állította a most családra vágyó, családot alapító lányok elé, mondván, hogy egyszerre feleség, három gyermekes családanya és alkotótárs, festőasszony is egyben.
Arról is beszélt, hogy, Józsa János 2019-től, a járványhelyzet alatti bezártság idején nyolcvan nagyméretű kerámia dísztányért készített a legnehezebb technikával, vagyis máz alatti festéssel, most ezek a különféle magyar életképeket, történelmi jeleneteket, mitikus állatalakokat ábrázoló, negyven centiméter átmérőjű tányérok láthatók a galéria falain. A művészettörténészt különösen azok az ábrázolások ragadták meg, amelyek valamely magyar népballada vagy rege felismerhető jeleneteit mutatják be.
A megnyitón közreműködött Császár Angela Jászai-díjas és kiváló művész, Kovács Nóri népdalénekes, az Üsztürü zenekar, Fehér Noé-mi és Jánosi Attila néptáncosok.
A kiállítás április 30-ig tekinthető meg a Városház utcai Józsa Judit Galériában.