Ajánló

Agyagba írt üzenetek Józsa János fazekasmestertől

Kövér László: A művész azok közé az alkotók közé tartozik, akik életében az etika és az esztétika párban jár

A szülőföldből alkotni a szülőföldért: ehhez erő kell – mondta Kövér László házelnök a budapesti Józsa Judit Galériában, ahol Józsa János korondi fazekasmestert köszöntötték a nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett kiállításon művészek, politikusok, családtagok és barátok.

Agyagba írt üzenetek Józsa János fazekasmestertől
A házelnök személyesen köszöntötte a nyolcvanesztendős székely népművészt
Fotó: MH/Katona László

Józsa János 80 – Csak tiszta forrásból! – címmel Józsa János korondi fazekasmesternek, a Népművészet Mesterének a pandémia alatti bezártságban született alkotásait mutatja be a budapesti Józsa Judit Galéria tegnap megnyílt kiállításán.

„Józsa János nyolcvan esztendőnyi életpéldájával nemcsak tisztán látja, de a mi számunkra is láttatni tudja az élet igazságait” – fogalmazott a kiállítás megnyitóján az Országgyűlés elnöke. Kövér László felidézte a fazekasmester életútját: Józsa János a második világháború vérzivatarában, 1942-ben született, majd szülőföldje hamarosan idegen állam fennhatósága alá került, népe nehéz kisebbségi sorba kényszerült. „Ha agyagba akarnak döngölni, csinálj belőle kerámiát” – fogalmazott a házelnök, hozzátéve: Józsa János nem hagyta magát, és agyagba öntötte üzenetét.

Kövér László azt is kiemelte, hogy Józsa János művészete a székely néplélekből fakad. Noha a néplélek mibenlétét nehéz megfogalmazni, megnyilvánulásait azonban pontosan lehet érezni – mondta. A néplélekből merítő alkotás emelte iparosmunkából az alkotóművészet rangjára Józsa János munkásságát is – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke. Kiemelte: Józsa János azok közé az alkotók közé tartozik, akiknek életében az etika és az esztétika párban jár.

Fehér Noémi és Jánosi Attila autentikus néptáncot mutattak be az ünnepélyes megnyitón
Fehér Noémi és Jánosi Attila autentikus néptáncot mutattak be az ünnepélyes megnyitón
Fotó: MH/Katona László

Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte a korondi fazekasmestert, mint írta: Józsa Jánost még egy világjárvány sem tántoríthatta el hivatásától, a hagyományos díszítőművészetet megjelenítő, Józsa-stílusú fazekastermékek készítésétől. Ezek „a szülőföld szeretetéről vallva nemzeti gyökerek megőrzésére is sarkallnak minket is” – zárta köszöntő szavait a kormányfő.

Józsa Judit galériavezető kiemelte, hogy édesapja életművét a Bartók Béla által is leírt „csak tiszta forrásból”- elv határozta meg egész pályáján, amely a céhbe rendeződött székely népi fazekasságból indulva teljesedett ki. Mint mondta, erre utal a kiállítás címe. Megemlékezett arról is, hogy szülei, akik alkotótársak is, idén hatvan éve élnek boldog házasságban.

Pávai István, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének főmunkatársa, népzenekutató felidézte, hogy a hetvenes években kolozsvári zeneakadémistaként járt életében először Korondon, ahol Józsa János műhelyében már akkor is a tiszta forrást érzékelte. Azokban az időkben sok vita zajlott arról, hogy a korondi fazekasság miként kerülhetné el a tömegtermelés jelentette kihívásokat, a giccs terjedését. Józsa János ebben a helyzetben fejtette ki alapelveit, amelyekkel irányt mutatott, hogy miként őrizheti meg tisztán a hagyományt a kézművesség ezen ága.

Kovács Gergelyné Szabó Irén kultúrtörténész méltatta Józsa János életpályáját, kiemelve, hogy a fazekasság ebben a családban generáció-ról generációra száll, és hogy Józsa János az egész Kárpát-medence fazekasságát feltérképezte, visszatekintve a régi korszakokra is, és jellegzetes stílusát ezután alakította ki. A kultúrtörténész Józsa János feleségét, Juliannát példaként állította a most családra vágyó, családot alapító lányok elé, mondván, hogy egyszerre feleség, három gyermekes családanya és alkotótárs, festőasszony is egyben.

Arról is beszélt, hogy, Józsa János 2019-től, a járványhelyzet alatti bezártság idején nyolcvan nagyméretű kerámia dísztányért készített a legnehezebb technikával, vagyis máz alatti festéssel, most ezek a különféle magyar életképeket, történelmi jeleneteket, mitikus állatalakokat ábrázoló, negyven centiméter átmérőjű tányérok láthatók a galéria falain. A művészettörténészt különösen azok az ábrázolások ragadták meg, amelyek valamely magyar népballada vagy rege felismerhető jeleneteit mutatják be.

A megnyitón közreműködött Császár Angela Jászai-díjas és kiváló művész, Kovács Nóri népdalénekes, az Üsztürü zenekar, Fehér Noé-mi és Jánosi Attila néptáncosok.

A kiállítás április 30-ig tekinthető meg a Városház utcai Józsa Judit Galériában.