Magyar menyasszonyok és világkiállítások

A Várkert Bazár – az egykor legendás Ifipark helyszíne – sok évtizedes elhanyagoltság után 2014-re újult meg, attól kezdve koncertek, filmvetítések, irodalmi és táncestek helyszíne lett. A most a Magyar Nemzeti Múzeum és a Várkapitányság között létrejött megállapodás alapján elsőként a Világkiállító magyarok – Magyarország a világkiállításokon 1851–2021 című tárlatot mutatják be a Várkert bazár Déli palotáiban a mintegy ezer négyzetméternyi kiállítótérben idén ősszel. Majd 2023 tavaszán két helyszínen, a múzeum épületében és a Várkert Bazárban párhuzamosan rendezik meg a Kárpát-medencei esküvői szokások változásait az 1521-től napjainkig követő, Magyar menyasszony című kiállítást.

Lapunk kérdésére L. Simon László elmondta, hogy szerencsés egymásra találásként értékeli a két intézmény között most létrejött megállapodást, mivel mint fogalmazott: „A Magyar Nemzeti Múzeumnak sok tartalmi kínálata van, kiállításötleteik és remek műtárgyaik. Ezek a Nemzeti Múzeum terét sokszorosan kimerítő mennyiségűek, tehát szükségük volt újabb kiállítóterekre. A Várkapitányságnak pedig az I. világháborús kiállítás lebontása után további kiállítható tartalomra volt szüksége. A tervek szerint idén ősszel megnyíló Világkiállító magyarok – Magyarország a világkiállításokon 1851–2021 című tárlat kapcsán a főigazgató lapunknak arról beszélt, hogy a világkiállítások témájával mindenki találkozik vagy pozitív, vagy negatív értelemben. Például a meghiúsult budapesti világkiállítás kapcsán, amely L. Simon László szerint elhibázott döntés volt az akkori politikai erők részéről, vagy akár a dubaji világkiállítás sikere révén. Mint mondta, már félmillió ember nézte meg Dubajban a Magyar Pavilont, amelyet építészetileg is sokra értékelnek a látogatók. Kifejtette: A világkiállítások évről évre pezsgést, figyelmet teremtenek szerte a világon. Mi, magyarok is jelen voltunk, vagyunk a világkiállításokon, és elismeréseket, aranyérmeket, nagydíjakat kapunk, mint például Aba Novák Vilmos magyar-francia kapcsolatokat ábrázoló pannója az 1937-es párizsi világkiállításon vagy Belatiny Artur Domino pezsgője, amely 1900-ban nyert aranyérmet Párizsban, illetve számos technikai újítás. Ezeket összegyűjtjük csokorba, és kiállítjuk. Megmutatjuk, mi, magyarok mindig ott voltunk az európai kultúra, tudomány élvonalában. L. Simon László azt is elmondta, az új helyszínen a tárlatokhoz tematikus koncertek, színpadi produkciók kapcsolódhatnak.