Ajánló
Rekordinfláció Európában, hatékony cselekvés itthon
A várakozások szerint a hat alapvető élelmiszer árának befagyasztása februártól körülbelül egy százalékkal mérsékelheti majd az inflációs ráta alakulását
A koronavírus okozta gazdasági válság miatt elszabadult infláció megállítására több ország is bevezetett különböző intézkedéseket az utóbbi időben, ezek nagy része azonban várhatóan nem tudja érdemben csökkenteni a már decemberben is rekordszinteket döntő inflációs rátákat –részletezték az elemzésben. Mint kiderült: a globális szinten is komoly gondokat okozó árdrágulás így várhatóan a következő hónapokban is velünk marad, amelynek jelentős mérséklődésére csupán 2022 utolsó negyedévében számítanak a szakemberek.
Elmondásuk szerint az elmúlt hónapokban tapasztalható tartós árszínvonal-emelkedéshez alapvetően több tényező vezetett az Európai Unióban, a jelenlegi súlyos helyzet kialakulásában azonban kétségtelenül hatalmas szerepe volt a koronavírus alatt bekövetkezett gazdasági válságnak és az ezzel párhuzamosan jelentkező energiaválságnak. Az elmúlt két évben tapasztalható termeléscsökkenés, majd a 2021-ben bekövetkezett hirtelen gazdasági „visszapattanás” következtében ugyanis pár hónap alatt jelentősen megemelkedett a kontinens energiaigénye, ami az energiahordozók drasztikus áremelkedését eredményezte. A folyamat az egyes országok és vállalatok gazdasági teljesítményét is negatívan befolyásolta, az áram és földgáz árának drasztikus megemelkedése pedig az élelmiszerek ára mellett az egyes termékek előállítási költségeit és az alapanyagok árait is jelentősen megnövelte – magyarázták.
Kiemelték: a kezdetben csupán átmenetinek gondolt áremelkedés rövid idő alatt jelentős inflációt eredményezett, amelynek mértékét tovább növelték a koronavírus miatt kialakult ellátási problémák.
Hangsúlyozták: Magyarországon több intézkedés született az infláció káros hatásainak mérséklésére.
A magyar kormány által bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően (üzemanyagárak 480 forinton történő maximalizálása, kamatstop a lakáshitelek esetében) pedig már decemberben körülbelül egy százalékpontos csökkenés volt megfigyelhető az inflációs ráta alakulásában. Ezt bizonyítja, hogy míg a novemberi adatokhoz képest szinte minden országban tovább emelkedett az infláció mértéke, addig Magyarországon sikerült a novemberi szinten tartani az árszínvonal-emelkedést, amelyben további csökkenést eredményezhet a kormány által nemrég bejelentett élelmiszerárstop – fejtették ki az elemzők.
A várakozások szerint a hat alapvető élelmiszer árának befagyasztása februártól körülbelül további egy százalékkal mérsékelheti majd az inflációs ráta alakulását, ami az említett intézkedésekkel kiegészülve, összesen körülbelül kétszázalékos csökkenést eredményezhet – részletezték, majd hozzátették: a bevezetett intézkedéseknek köszönhetően várhatóan az említett országokhoz viszonyítva idehaza gyorsabban csökken majd az infláció mértéke.
Főbb kormányzati döntések
•
A benzinárak hatósági maximalizálásáról novemberben született döntés. A benzin és a gázolaj alaptermék nem kerülhet többe 480 forintnál, de ennél olcsóbban is adhatják a töltőállomások.
•
A kamatstop közel félmillió hitelszerződést érint, sok egykori devizahitelesnek jelent mentőövet, akik kölcsönét forintosították, azonban ezek változó kamatozású konstrukciók. Írtuk, a pénzintézetek évente küldenek ajánlatot a korábbi konstrukciók fixesítéséről.
•
Az élelmiszerárstop február elsejétől érvényes. A kormány úgy döntött, hogy bizonyos alapvető élelmiszerek, a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és farhát, valamint a 2,8 százalékos tehéntej esetében beavatkoznak az árak alakulásába.
•
Júniusig érvényben van a hitelmoratórium, a célzott intézkedés érintettjei a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve -nevelők, a közfoglalkoztatottak és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük. Leginkább a családosok éltek vele.
•
A rezsicsökkentés 2013 óta garantálja a megfizethető energiaárakat, és az európai helyzet ellenére az energiaellátás sincs veszélyben.
•
A 13. havi nyugdíj februárban érkezik, a családi adó-visszatérítés összege nyolcszázezer forint is lehet. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján több mint 1,4 millió érintett kap vissza pénzt februárban.
Dömötör Csaba: A cél a gazdaság továbberősítése
A kormány az elmúlt hónapokban több jelentős döntést hozott annak érdekében, hogy ebben a rendkívüli időszakban is javítsa a magyarok megélhetését – kezdett bele Dömötör Csaba, a miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára a tegnap közzétett üzenetében, ahol az elmúlt hónapok legfontosabb döntését foglalta össze. Még tavaly született döntés a benzinár befagyasztásáról, aminek alapján a benzin és a gázolaj (alaptermékek) ára nem lehet magasabb, mint 480 forint, emelte ki. „Sok százezer családnak jelent segítséget a kamatstop.
Ennek az a lényege, hogy a jelzálogalapú hitelek kamatát az október végi szinten rögzítjük – mondta el a videóban, ahol kiemelte, hogy az utóbbi intézkedés átlagosan havi 11 ezer forintos támogatást jelent az érintetteknek. Dömötör Csaba hangsúlyozta, hogy február 1-jétől érvénybe lép az élelmiszerárstop, ahol hét alapvető élelmiszer árát rögzített a kormány az október 15-i szinten. „Mindezek mellett továbbra is hatósági árak tartják kordában az energiaárakat, ezt nevezzük rezsicsökkentésnek” – emlékeztetett végül az államtitkár, aki kiemelte, hogy a cél, hogy a járvány nehézségei ellenére is tovább erősödjön a gazdaság.
(BE)