Az EU 2022-re is föderalista terveket gyárt

Az AK szerint két, az Európai Unió jövője szempontjából meghatározó tagállami választás is 2022 első felére esik. A hazai országgyűlési választások és a franciaországi elnökválasztás kimenetele meghatározza, hogy milyen irányt vesz az európai integráció jövője: egy föderalista Európai Unió létrehozásának irányába vagy egy, a nemzeti érdekeket és értékeket előtérbe helyező EU irányába mozdul el a közösség.

A magyarországi parlamenti választások kapcsán kiemelt figyelem övezi majd az uniós intézmények beavatkozási kísérleteit, írta összegzésében a központ. Ide sorolható a Helyreállítási Alap elfogadásának késleltetése, az Európai Unió Bíróságának a jogállamisági klauzuláról hozott döntése, valamint az ennek nyomán esetlegesen megindítandó jogállamisági eljárás.

Magyarország helyreállítási tervét a tavaszi országgyűlési választásokig várhatóan nem fogadja el a Bizottság, azt követően viszont nagy valószínűséggel hazánk megkapja a neki járó forrásokat.

Az uniós források visszatartása egyértelmű politikai nyomásgyakorlás az Európai Bizottság részéről a magyar kormány irányába.

Lapunk kérdésére, hogy várható-e 2022-ben a Fidesz belépése egy már meglevő európai parlamenti párttömbbe, vagy esetleg egy új jobboldali frakció kialakítására kerülhet-e sor, Kovács István igazgató úgy válaszolt, a régi megosztás, amelyben az Európai Néppárt alkotta a jobboldalt és a szocialista tömb a baloldalt, meghaladottá vált. A két nagy párt már valójában egy koalícióban irányítja az Európai Parlamentet. Ez a nagykoalíció egy globalista-föderalista irányba húz, ezért elkerülhetetlen volt, hogy a Fidesz kilépjen az EPP-ből. Nem biztos, hogy az EP-ben 2024 előtt létrejön egy új nagy jobboldali frakció. Sokkal fontosabb viszont az, hogy az EP-n kívül legyen együttműködés a konzervatív pártok között.