Ajánló

Kezd magához térni a kiskereskedelem

A magyar gazdaságpolitikai intézkedéseknek is köszönhető, hogy a forgalom visszatér majd a járvány előtti szintre, 1990 óta a legmagasabb a foglalkoztatás

A gazdaság rekord mértékű második negyedévi növekedése után a harmadik negyedévről megjelent első adat, a kiskereskedelmi forgalom mutatói, azt jelzik, hogy bár a harmadik negyedévben mérséklődik a gazdasági növekedés üteme, a háztartások fogyasztása így is pozitívan járul majd hozzá a GDP növekedéséhez. A külföldi turisták visszatérése később még komoly lendületet adhat a kiskereskedelemnek.

Kezd magához térni a kiskereskedelem
Szerepet játszott a nyaralási szezon berobbanása is
Fotó: MH/Katona László

A koronavírus-járvány utáni leállásokat követően most már látszik, hogy kezd magához térni a magyarországi kiskereskedelem – jelentette ki Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi államtitkára tegnap Nagykanizsán. Cseresnyés Péter elmondta: a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseknek is köszönhető, hogy a kereskedelmi forgalom kezd visszatérni a járvány előtti szintekre. Az 1990 óta legmagasabb, 4,7 milliós foglalkoztatottságnak, a 400 ezer forintot meghaladó átlagbérnek és a jelentősen megemelt minimálbérnek köszönhetően az embereknek van pénze arra, hogy saját magukra költsék – fogalmazott.

Cseresnyés Péter felidézte, hogy júliusban három százalékkal nőtt a magyarországi kiskereskedelmi üzletek forgalma, ezen belül az élelmiszerüzleteké 3,7, a nem élelmiszereket forgalmazó boltoké 2,6 százalékkal volt magasabb az előző évhez képest. A 2021 első hét hónapjában mért adatok szerint az előző év hasonló időszakához képest 2,1 százalékkal emelkedett a kereskedelem forgalma. Jelezte továbbá: a bútor- és a műszaki üzletek forgalma egyelőre elmarad a korábbi adatoktól. Ha még nem is olyan dinamikusan, mint korábban 80 hónapon át – amikor évente öt–nyolc százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom –, a mostani tavasszal feloldott korlátozások után újból fellendülőben van az üzletek forgalma.  

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában rámutatott: a júliusi kiskereskedelmi adatból egyértelműen látszik, hogy a második negyedéves nagy felfutás után egy jóval mérsékeltebb növekedés jellemezheti a szektort és a gazdaságot a harmadik negyedév folyamán. A forgalom júliusi alakulásában szerepet játszik a nyaralási szezon berobbanása, amely jobban kedvez a szolgáltatásoknak, mint a kereskedelmi forgalomnak. A júliusi kiskereskedelmi adat az első, ami a harmadik negyedév gazdasági teljesítményéről elárul valamit, ám mivel ez az adat a szolgáltatásokról nem sokat mond, így abban lehet bízni, hogy a mérsékelt növekedés csak azt jelzi, hogy a háztartások továbbra is az élményeket preferálják a dolgokkal szemben. Az adat nem befolyásolja az ING Bank szakértőinek azon várakozását, hogy idén a GDP-növekedés elérheti még a 7,7 százalékot is.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a háztartások feltehetően a vásárlások élénkülése helyett a megnyíló szabadidős tevékenységek felé fordultak, mivel a bérdinamika továbbra is erőteljes, a munkaerőpiac pedig elérte a járvány előtti szintet.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a kiskereskedelmi forgalom júliusi növekedéséhez hozzájárult, hogy a gazdaság nagyjából korlátozásoktól mentesen működhetett, ám a külföldi turisták alacsonyabb száma még így is visszafogta a forgalmat. A kiskereskedelem bővüléséből valószínűsíthető, hogy a fogyasztás a harmadik negyedévben is pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. A kiskereskedelmi forgalom a jövőben tovább bővülhet, annak köszönhetően, hogy a válságot követően újraindult a gazdaság, a foglalkoztatás ismét magas szinten áll és emelkednek a keresetek.

Áremelkedés az OECD-országokban

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai­ban 4,2 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves emelkedése júliusban a júniusi négy százalékról. Júliusban 17,4 százalékkal emelkedtek az energiaárak a júniusi 16,9 százalék után, az élelmiszerárak emelkedése pedig 1,9 százalékról 3,1 százalékra ugrott. Az OECD honlapján olvasható adatok szerint a világ gazdasági termelésének 85 százalékát adó G20-csoportban éves összevetésben 4,6 százalék volt a júliusi fogyasztói ár emelkedése. Az euró­övezetben a júniusi 1,9 százalék után 2,2 százalékos inflációt mértek júliusban. Az Eurostat kedden azt közölte nem végleges adatként, hogy augusztusban csaknem egy évtizedes csúcsra, három százalékra emelkedett az euróövezeti infláció, az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt augusztusi fogyasztói áremelkedés pedig 1,6 százalék volt. (MT)