Küszöbön a tálibok hatalomra jutása

Egyes források szerint Tádzsikisztánba menekült tegnap Asráf Gáni afgán elnök, valamint beleegyezett a lemondásába, és tudomásul vette, hogy nincs lehetőség további hadműveletekre Kabulban. Az afgán elnöki hivatal ugyanakkor nem árul el semmit Gáni hollétéről – biztonsági okokra hivatkozva. Az elnök korábban egy videóüzenetben még arról beszélt, hogy nem akarja feladni az elmúlt húsz év eredményeit, és azt állította, hogy a békés hatalomátadásról tárgyal a kormány, hogy biztosítsa a stabilitást és a békét Afganisztánban. Az iszlamista felkelők vasárnap behatoltak Kabulba, estére pedig az elnöki palota épületét is elfoglalták.

A tálibok békés hatalomátvételre készülnek, az afgán belügyminiszter, Abdul Szattar Mirzak nyilatkozata szerint a kormány és a tálibok is harc nélküli átmenetet terveznek egy ideiglenes kormány részére. A tálibok közlése szerint szavatolják az orosz nagykövetség biztonságát Kabulban, és törekszenek arra, hogy minden állam követségének működése biztosított legyen. A lázadók dohai tárgyalóküldöttségének vezetője elmondta, arra utasították harcosaikat, ne alkalmazzanak a fővárosban erőszakot.

Ennek ellenére számos ország kezdte meg diplomáciai személyzetének kimenekítését az országból. Svédország már evakuálta a nagykövetségét, Csehország pedig a reptérre szállította a diplomatáit Kabulból. Németország hadserege arra készül, hogy a Bundeswehrt segítő afgánokat és családtagjaikat, összesen csaknem 2500 embert menekítenek ki az országból. Az Egyesült Államok helikoptereken szállítja el a kabuli amerikai nagykövetség még ott tartózkodó személyzetét.

Az evakuálásokat nehezíti, hogy már minden határátkelő a tálibok kezén van, ezért csak légi úton lehet elhagyni az országot. A NATO közölte, hogy csapatai segítenek nyitva tartani a kabuli repülőteret, hogy megkönnyítsék az evakuálási műveleteket. Edi Rama albán elnök bejelentette, hogy országa ideiglenesen befogad több száz olyan afgánt, akik a nemzetközi koalíciós erőknek dolgoztak korábban. Albánia Washington kérésére ad ideiglenesen menedéket olyan afgánoknak, akiknek korábban az Egyesült Államok menedéket ígért.

Az Egyesült Királyságban rendkívüli ülést is tartanak az afganisztáni helyzet miatt. Korábban London aggodalmait fejezte, hogy az Al Kaida terrorszervezet visszatérhet az országba, ha a tálibok kerülnek hatalomra. A brit kormány hatszáz katonát küld a kabuli reptérre, hogy segítse az angol állampolgárok evakuálását. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a tálibok győzelme vagy véres polgárháborúhoz fog vezetni, vagy ahhoz, hogy Afganisztán teljesen elszigetelődik a nemzetközi közösségen belül.

Ferenc pápa vasárnap déli üzenetében az Úrangyala-imádság után azt mondta, hogy aggódik az afganisztáni helyzet miatt, és imádkozik, hogy elhallgassanak a fegyverek, és békés megoldást találjanak a konfliktus megoldására.

A tálibok előrenyomulása, és várható hatalomátvétele újabb migrációs hullámot indíthat el Európa felé. Már most is több százezer belső menekült van az országban, akik elindulhatnak először a környező országokba, majd onnan Európába. Törökország már korábban bejelentette, hogy kerítést épít az Iránnal közös határán, hogy megakadályozza az afgán migránsok Törökországba érkezését.

Az ázsiai ország összes határátkelőjét a tálibok ellenőrzik

Fotó: AFP

Ausztria kitart az elutasított afgán menedékkérők kitoloncolása mellett. Karl Nehammer néppárti belügyminiszter szombaton azt mondta, a kitoloncolások leállítása ösztönzi az illegális migrációt. Emlékeztetett, hogy Ausztriában kizárólag fiatal afgánok folyamodtak menekültstátusért. „Belügy­miniszterként mindenekelőtt az Ausztriában élő emberekért kell vállalnom a felelősséget” – tette hozzá.

Az afganisztáni válság és a fehérorosz vezetés fellépései is azt mutatják, hogy minél előbb át kell alakítani az EU migrációs rendszerét – írta Margarítisz Szkínász vasárnap a Twitteren. Az európai életmódért felelős uniós biztossal közölt interjút az olasz La Stampa, amelyben Szkínász azt mondta, a menekültügyi paktum elfogadása azért várat magára, mert több uniós ország nem hajlandó az együttes fellépésre.

Törökország mindent megtesz azért, hogy az afganisztáni helyzet mihamarabb stabilizálódjon – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan. A török elnök hangsúlyozta, hogy országa egyre növekvő migrációs hullámmal áll szemben, amelynek megakadályozása érdekében Ankarának és Iszlámábádnak fokoznia kell együttműködését.

Az afganisztáni konfliktusban szemben álló feleknek mielőbb komoly tárgyalásokba kell kezdeniük Moszkva szerint. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő úgy véli, a konfliktus az amerikai gondolkodási folyamat terméke. A világ elborzadva figyeli az Egyesült Államok soros történelmi kísérletének eredményét – tette hozzá. (HSz)