Ajánló

Az anyagban megmutatkozó emberi lélek

Pilinszky János születésének századik évfordulójáról a tárlat címével emlékeztek meg

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan, „És fölzeng a világ” címmel kortárs szakrális művészeti kiállítás nyílt hétfőn az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) székházában, Budapesten.

Az anyagban megmutatkozó emberi lélek
A talpra állást és a lelki megújulást segíti a szakrális kiállítás
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Az Erdő Péter bíboros esztergom–budapesti érsek fővédnökségével megvalósuló tárlaton Aknay János Kossuth-díjas festőművész, Péreli Zsuzsa a Nemzet művésze Kossuth-díjas kárpitművész, Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész és Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas szobrászművész  a sacrumot megidéző alkotásai láthatók.

A megnyitó alkalmából Monszpart Zsolt, az EMET főigazgatója kiemelte: „Az intézmény fő küldetése hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar emberek a saját kreativitásukkal, tehetségükkel, szakértelmükkel a lehető legjobban boldoguljanak itthon és a Kárpát-medencében. Ennek szellemében kérték fel a kiállító művészeket, hogy segítsék a remekműveikben megformált üzenettel a lelki felkészülést az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.”

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Irodalmi Mú-zeum kiállításának megnyitóján arról szólt, hogy az is célja volt a tárlatnak, hogy a koronavírus-járvány harmadik hullámának elmúlta után segítse a talpra állást, a lelki megújulást. „Ahhoz, hogy a lelkünk a normalitáshoz visszatérjen, a bizalomnak kell helyreállnia az orvoslásban, a gyógyszergyártásban, a tömegtájékoztatásban, a közintézményekben, a nemzetközi együttműködésben. Elszigetelt egyénként hatékonyan nem nézhetünk szembe a természet erejével, így a járványokkal sem” – emelte ki a bíboros.

Kásler Miklós, az Emmi tárcavezetője és Erdő Péter bíboros
Kásler Miklós, az Emmi tárcavezetője és Erdő Péter bíboros
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

„A keresztény művészet nélkül nem tudunk művészetről beszélni, hiszen az alapfogalmakat a keresztény művészet fektette le”– fogalmazott a megnyitón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, hangsúlyozva, hogy minden, ami az ember életét felemeli, ami az isteni parancsolatnak megfelel, azaz az egyháztól indult ki.

A megnyitón Kubinyi Júlia népdalénekes és Szokolay Dongó Balázs népzenész szakrális népzenét adtak elő. Kautzky Armand pedig Remenyik Sándor Kegyelem című költeményét szavalta.

A szeptember 12-ig munkanapokon 10 és 16 óra között a járványügyi szabályok betartásával láto­gatható tárlat kurátorai: Tardy Anna és Vincze Angéla. Tardy Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, hogy a viszonylag szerény méretű kiállítótérben azt a fajta sokszínűséget igyekeztek bemutatni, amely abból fakad, hogy szinte nincs olyan művész, akinek ne lennének szakrális témájú alkotásai, hiszen már a tehetség és a kreativitás megélése maga is szakralitás. Mint mondta, arra törekedtek, hogy a legszínvonalasabb és a legmélyebb mondanivalójú művekből mutassanak be válogatást, és elénk tárják, hogy a különféle anyagokban, mint a fém, az üveg, a gyapjú, a hagyományos táblakép, miképpen mutatkozik meg a lélek. A kiállítási anyag egy része egyházi megrendelésre készült, és mint például Bráda Tibor festett üvegablakai, amelyek templomban tekinthetők meg, a kiállításon nyomatok formájában vannak jelen, más alkotásokat közgyűjteményekből kölcsönöztek, de olyan mű is akad, mint Péreli Zsuzsa Benső zarándoklat című kárpitja, amelyet a kiállításra fejezett be a művész. Az alkotások képi világáról szólva Aknay János A  Megváltó című alkotását emelte ki, amely fehérségével utal az ősibb szakrális hagyományra, de megformálása mégis egyedülálló. A kiállítók egyúttal megemlékeztek a száz éve született Pilinszky Jánosról is, akinek Harmadnapon című verséből származik a tárlat címe.