„Jogállamisági dzsihádot folytat ellenünk az EP”

Az Európai Uniónak a következő hat hónapban súlyos kérdésekkel kell szembenéznie, mondta Orbán Viktor Ljubljanában, a visegrádi csoport (V4) országai, valamint Szlovénia kormányfő szintű találkozóján. A miniszterelnök szerint a legfontosabb ügy a gazdaság újraindítása, ehhez beruházások, biztonság és a piacok bővítése szükséges. Hangsúlyozta: beruházások akkor lesznek, ha nem emelik az adókat, ezeket inkább csökkenteni kell. A bevándorlás és a migráció kérdésében a V4-ek álláspontja továbbra is egységes, semmilyen szétosztási kvótát nem támogat. Kiemelte: a piacok bővítése akkor lehetséges, ha a nyugat-balkáni országokat minél hamarabb felveszik az Európai Unióba. Orbán Viktor hangoztatta: a közép-európai országok együttműködése nem elmélet, hanem gyakorlati valóság. A pandémia idején ezek az országok példásan segítették egymást. Szerencse, hogy ilyen nehéz hat hónapban éppen Szlovénia adja az uniós elnökséget, fogalmazott Orbán Viktor. Janez Jansa miniszterelnök „az antikommunista klubhoz tartozik, történelmi horizontja is van az európai uniós kérdések megítéléséhez”, vélekedett.

A migráció forrásaival kapcsolatban a kormányfő megjegyezte, „Afganisztánból éppen kivonulunk, és a szubszaharai régióban is csökkentjük a katonai jelenlétet”. Ez nem jó politika, mindenkinek fel kell készülnie egy Afganisztánból érkező migrációs hullámra. Kitért arra is, hogy az Európai Unió­nak a valóban fontos kérdésekkel kell foglalkozni, mint az újraindítás vagy a migráció. „Mi fontosnak tartjuk a jogállamiság kérdését, de az EP rule-of-law dzsihádot csinál, ezzel eltereli a valódi problémákról a figyelmet” – fogalmazott. A jogállamiságot nem lenne szabad politikai fegyverként használni – emelte ki.

A miniszterelnök hangsúlyoz­ta: Janez Jansának óriási feladata, hogy Európa e két, nagyon különböző részét összefog­ja, de Szlovéniának jó esélye van a különböző utakon haladó két rész egységesítésére. Az Európai Parlament jogállamisági fellépése viszont a kormányfő szerint az egység ellen hat.

Szlovénia az uniós csatlakozása óta hagyományosan jól együttműködik a visegrádi csoporttal – hangsúlyozta Jansa, és megköszönte azt a támogatást, amit a V4-ek nyújtottak országának a járvány alatt. Beszélt arról is, hogy mind az öt jelen lévő ország átlag feletti gazdasági növekedési előrejelzéssel rendelkezik. „Nem lehet erős az EU gyenge tagállamokkal” – mutatott rá. A magyar gyermekvédelmi törvényt ért bírálatokkal kapcsolatban emlékeztetett, az uniós alapjogi charta világosan kimondja, hogy a törvény tárgya nemzeti hatáskör. A találkozón részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki a V4-eket összekötő gyorsvasút terveiről tárgyalt. Megjegyezte, a visegrádi országoknak az a tervük, hogy fejlesztési projektjeiket továbbvigyék, felgyorsít­sák.

A Századvég Alapítvány közvélemény-kutatása szerint a magyarok többsége Európai Unió-párti, de nagy részük úgy érzi, a szövetség nem képviseli érdekeiket és reformokra lenne szükség. A megkérdezettek nyolcvanegy százaléka szavazna arra, hogy országunk maradjon az EU-ban, míg csupán tizennégy százalékuk gondolja úgy, hogy a szövetséget el kéne hagynunk. A magyarok több, mint háromnegyede vélekedik úgy, hogy a brüsszeli bürokrácia és az EU reformjára szükség lenne, míg húsz százalék szerint erre nincs szükség. Pártpreferenciák mentén nyilatkoztak a megkérdezettek arról, hogy szerintük Brüsszelben képviselik-e érdekeiket, vagy véleményüket. Ötvenkét százalék erre nemleges választ adott, negyvennégy pedig úgy érzi, Brüsszelben megfelelően van képviseltetve. A válaszadók nyolcvanhárom százaléka elsősorban magyarnak tartja magát, míg a megkérdezettek tizenöt százaléka elsősorban európai polgárnak. (DD)