Ajánló

Alapkamatot emelt a jegybank

Matolcsy György: Adatvezérelt módon folytatódnak a következő hónapokban a monetáris politika kiigazító lépései, tényeken alapulva

A Magyar Nemzeti Bank 0,3 százalékponttal 0,9 százalékra emelte az alapkamatot tegnapi kamatdöntő ülésén. A szigorítással az inflációs várakozásokat kívánja hűteni a jegybank, miután az elmúlt időszakban erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok.

Alapkamatot emelt a jegybank
„Az MNB kivette a részét a válságkezelésből”
Fotó: MH

Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a tegnapi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján. Hozzátette: mielőtt hosszan tartó magas infláció lenne, meghozták azt a döntést, amivel elérik, hogy jövő év elejére az infláció visszakanyarodjon a fenntartható pályára, a három plusz-mínusz egy százalékos sávba.

Ezzel a monetáris politika módosítását jelentő döntéssorozat indul. Az első döntés az alapkamatemelési ciklus elindítása – emelte ki a jegybankelnök. Ezzel együtt a kamatfolyosó változatlan marad, ugyanakkor az alapkamat lesz újból az irányadó eszköz. Megtartották az egyhetes betétet, a ráta beáll majd az alapkamat szintjére közlése szerint.

Hangsúlyozta, hogy adatvezérelt módon folytatódnak a következő hónapokban a monetáris politika kiigazító lépései, tényeken alapulva. Kitért arra: a jegybank kivette a részét a válságkezelésből, már zöld- és fenntarthatósági mandátuma is van. Tavaly hatezermilliárd forint, idén további 3300 mil­liárd forint forrást mozgósítottak a válságkezelésre és az újraindításra. Ez az egyik legerőteljesebb jegybanki részvétel a járvány elleni küzdelem finanszírozásában.

Hangsúlyozta, hogy az újraindítás sikerült, a helyreállítás megindult. Erre és a jövő évre is biztatóak az előrejelzések. A magyar gazdaság kitűnően vizsgázik az újraindítás és a reálgazdasági helyreállítás terén. A második negyedévben újraindult a magyar gazdaság, valamennyi növekedési száma jó irányba mutat. A jegybank felfelé módosítva a korábbi előrejelzését hat százalék körüli, akár a feletti GDP-növekedést érhet el a magyar gazdaság. Az újraindítás azért sikerült szavai szerint, mert az átoltottság 4-6 héttel előrébb tart a többi uniós országhoz képest.

Ugyanakkor jelezte: az újraindítás árnyoldala az infláció, és ennek jellemzője az inflációs kiugrás. Egész évre az előrejelzés szerint négy százalék feletti inflációval számolnak, amit természetesnek nevezett. Annál nagyobb az infláció egy gazdaságban, minél gyorsabban elindul a helyreállítás.

Azonban mindenkinek a terhe, a jegybank első számú mandátuma pedig az árstabilitás fenntartása, ezért hozták meg a kamatemelésről szóló döntést. Matolcsy György kitért arra is, hogy a jegybank eddig is, és ezután is szorosan a kormányzattal együtt tervezte a működését, stratégiai szövetség alakult ki, ami óriási érték. A gazdasági folyamatok értékelésében lehetnek eltérések, abban azonban nincs különbség, hogy stratégiai szövetségben haladnak – mondta.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke azt mondta, hogy a jegybank elemzései szerint a magyar gazdaság gyors helyreálláson megy keresztül. 2021 második negyedévében két számjegyű növekedés lehet, a harmadik negyedévben eléri a 2019 előtti teljesítményét a gazdaság. Az idei hat százalék körüli növekedést 2022-ben 5,5 százalékos GDP-növekedés követi. Kandrács Csaba alelnök elmondta: Európában egyedülállóan a törlesztési moratórium csillapította a járvány miatti bizonytalanságot. Tavaly március­tól családok százezreinek jelentett kedvező lehetőséget vagy mentőövet, a járvány elleni védekezés kulcselemeként.

A várakozásnak megfelelő döntés született

Az egyhetes betéti kamat feltehetően holnap változik 0,75 százalékról 0,90 százalékra – emelte ki Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A szakember az év végére 1,25, a jövő év márciusától 1,50 százalékos alapkamatot és egyhetes betéti kamatot vár – derült ki a pénzintézet közleményéből. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője némileg meglepőnek nevezte, hogy a jegybank idei inflációs várakozásait négy százalék fölé, azaz a célsávon kívülre emelte. Ez arra utal szerinte, hogy a Magyar Nemzeti Bank a korábbinál nagyobb hangsúlyt fordít az egyensúlyi mutatók javítására, amelynek része az elsődleges célját jelentő infláció is. (

ZD)

Erősödött a forint az új inflációs előrejelzésre

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megemelte az idei inflációs várakozását 4,1 százalékra, bruttó hazai termék (GDP) előrejelzését pedig 6,2 százalékra emelte legfrissebb inflációs jelentésének tegnap közölt fő számai szerint. A legutóbbi, márciusi Inflációs jelentésben 4-6 százalékos gazdasági bővülést és 3,8-3,9 százalékos inflációt vártak 2021-re. Az MNB jelentésében a jövő évi számok is változtak, 2022-re 5,5 százalékos gazdasági növekedést várnak a márciusi 5-6 százalék után, míg az inflációt 3,1 százalékra teszik a korábbi 2,9-3 százalék helyett. Ennek hatására erősödött a forint a főbb devizákkal szemben – derült ki a jegybank devizaárfolyamaiból.

(ZD)