Ajánló
Védelem az erkölcsi fejlődéshez
Kovács Zoltán a gyermekek biológiai nemének megfelelő önazonossághoz való jogairól nyilatkozott a külföldi sajtóban
A házasságkötések és születések számának növekedését eredményező programok és a családoknak nyújtott támogatás mellett számos rendelkezést hozott a kormány a gyermekek védelmére. Minden gyermeknek joga van a megfelelő szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, írta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár az Euro-news hírportálnak megküldött cikkében. A magyar alkotmány védi a gyermekek születéskori biológiai nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, valamint biztosítja hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelését.
A törvény valóban tiltja a homoszexualitás és a nemváltoztatás megjelenítését vagy népszerűsítését kiskorúak esetén, tette hozzá az államtitkár. Szerinte a gyermekek szexuális fejlődésének védelme és egészséges mentális fejlődésük érdekében bizonyos tartalmakat csak megfelelő életkorban szabad megismertetni velük. Ugyanakkor az új törvénynek köszönhetően a magyar büntető törvénykönyv erőteljesebben lép fel a szexuális bűncselekmények esetén, a büntetések szigorodnak, és nem évülnek el a legsúlyosabb bűncselekmények, hangsúlyozta Kovács. Létrejön a pedofil bűnözők nyilvántartása, hogy ezek az emberek ne dolgozhassanak olyan munkakörökben, ahol gyerekekkel érintkeznének.
A törvényjavaslat valójában egy korábbi törvény módosítása, amely már eddig is tiltotta a szexualitás öncélú ábrázolását kiskorúak esetén, valamint a születéskori nemi identitástól való eltérést, a nemváltoztatást vagy a homoszexualitást népszerűsítő reklámok megjelenítését. Tehát újdonság nem történt, csak egy kiszolgáltatott csoport védelmét erősítjük meg, jegyezte meg az államtitkár. Az új törvény nem vonatkozik a 18 év felettiek szexuális szokásaira. Magyarországon senkinek sincs beleszólása abba, hogy a felnőttek miként élik az életüket, szögezte le befejezésül az államtitkár.
A törvénycsomag elfogadása óta hazai és külföldi politikusok és civil szervezetek kereszttüzébe került. Az Európai Bizottság vizsgálatot szorgalmazott az ügyben, és többek közt a Magyarországon is tevékenykedő Helsinki Bizottság is élesen bírálta az általuk diszkriminatívnak vélt intézkedéseket.