Elfogadták a 2022-es költségvetést

Varga Mihály pénzügyminiszter május közepén, a törvényjavaslat általános vitájában az újraindítás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amelynek középpontjában a koronavírus-járvány után a Gazdaság-újraindítási akcióterv áll. A költségvetés eszközeit is felhasználják, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja azt szerezni vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani, illetve lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni – fejtette ki a tárcavezető. Az Országgyűlés 132 igen, 26 nem szavazattal hagyta jóvá az előterjesztést, amelyben a kormány dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, mérsékelt, háromszázalékos inflációval, az európai uniós országokban várható hiánycsökkentési trendhez illeszkedő, 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a GDP 0,4 százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol.

Jövőre az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 28 546,45 mil-liárd forint, bevételi főösszege 25 393,8 milliárd forint lesz. A hiányt 3152,6 milliárd forintban állapították meg. Tartalékként 233 milliárd forint van a költségvetésben. Az államadósság-mutatónak a jövő év végére tervezett mértéke 79,3 százalék. A kormány azzal számol, hogy 2022-ben 1,1 százalékkal bővülhet a foglalkoztatás, a nettó jövedelmek várhatóan 7,7 százalékkal emelkednek, a háztartások fogyasztása 4,8 százalékkal nőhet. A helyreállítás fókuszában továbbra is a munkahelyteremtés, a gyermekes családok támogatása és az idős emberek védelme, valamint a magyar gazdaság szempontjából kiemelt ágazatok fejlesztése áll. Emellett a klímavédelmi célok és a digitalizáció is jelentős szerepet kap – áll az indoklásban. Hasonlóan az ideihez a jövő évi büdzsének is két pillére lesz. A gazdaság-újraindítási alapban 2022-ben 7300 milliárd forintot meghaladó összeg lesz, ami a jövő évi GDP tizenhárom százaléka. Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap meghaladja a 3600 milliárd forintot. A törvényjavaslat indoklásában az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseinek folytatásaként említik a Gazdaság-újraindítási akciótervet. A költségvetés ezen fejezetében szerepel a többi között a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésére biztosított 160 mil-liárd, a nyugdíjprémiumra elkülönített 68 milliárd forint. Ebben az alapban található a járó- és fekvőbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok, valamint az alapellátásban részt vevő orvosok és szakdolgozóik 2021-ben indult béremelésének fedezete, 458 milliárd forint. Lakástámogatásokra 381 milliárd lesz jövőre. A gazdaság-újraindítási alapból fedezik majd a Paks II. Zrt. 270 milliárd forintos tőkeemelését, illetve a Liget Budapest projekttel kapcsolatos kiadásokat 31 milliárd forintból. Itt szerepel a debreceni nemzeti oltóanyag­gyár megvalósítására szánt húszmilliárd forintos kiadás is.

Álláskeresési ellátásokra az idei 108 mil-liárd forint helyett 105 milliárd forint lesz jövőre, a közfoglalkoztatásra, vagyis a Start munkaprogramra a 2021-es 165 milliárd forint után 2022-ben 120 milliárd forintot fordítanak. A 25 év alatti fiatalok január 1-jétől mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól. Az szja-ból az idei 2717 milliárd forint helyett 2866 milliárd forintot várnak. A családokat, gyermekeket érintő intézkedések között szerepel, hogy az árvaellátás havi 24 250 forintos minimumösszege jövő évtől havi 50 ezer forintra emelkedik. Az emelés a már folyósított ellátásokra is vonatkozik, 38 milliárd forint van erre a büdzsében.

A gyermekek otthongondozási díjának összege 2022-ben eléri a minimálbér összegét, az ápolási díj havi alapösszege pedig a 2021-es 41 335 forintról 43 405 forintra nő. Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapban az idei 139 milliárd forintról 244 milliárd forintra emelkedik a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás támogatása. Ugyancsak jelentősen nő a fogászati ellátás finanszírozása, az idei 42 milliárdról 82 milliárd forintra. Az alap bevételei között van a kiskereskedelmi adó, amelyből az idei 64 milliárd helyett jövőre 76 milliárdra számítanak, valamint a gépjárműadó, ami a 2021-es 87 milliárd forintról több mint kilencvenmilliárd forintra nő. A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől két százalékponttal csökkennek. Az adminisztrációs terhek mérséklése érdekében kivezetik a szakképzési hozzájárulást, a büdzsében már csak 68 milliárd forint bevételt várnak ebből az idei 105 milliárd forint helyett. A szociális hozzájárulási adó kulcsa is csökken jövő év közepétől 0,5 százalékponttal tizenöt százalékra, az ideihez képest magasabb összeggel, 2454 milliárd forinttal kalkulál ebből az adónemből a kormány jövőre.

Tavaly 860 milliárd forintot szavazott meg az önkormányzatoknak az Országgyűlés, ezt idén tavasszal felemelte 908 milliárdra. A mostani döntés alapján az önkormányzatok 2022-ben 873 milliárd forintból gazdálkodhatnak, a kormány szerint az önkormányzati kötelező feladatok finanszírozása a korábbi szinten történik. Az önkormányzatok jövőre 129,8 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást teljesítenek. Az átalakuló felsőoktatási rendszert mutatja, hogy az idei 59 milliárdról jövőre 177 milliárd lesz a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása. A következő évben 4169 milliárd forintban határozták meg a nyugdíj-biztosítási alap kiadásait, ami több mint 250 mil-liárd forinttal magasabb, mint idén.

Kibővített támogatások

Új állami programot hirdetnek a vállalkozások megsegítésére

Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A koronavírus-járványt követően új állami viszontgarancia-programot indítanak a vállalkozások segítésére – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára az Országgyűlés tegnapi ülésén. Továbbá a 2021-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában kiemelte: a járvány komoly kihívások elé állította a gazdaságot, a vállalkozásokat, a munkáltatókat, számos program indult, hogy segítsenek nekik és meg tudják őrizni a munkahelyeket. A jelenlegi helyzetben indokolt a támogatások körét tovább bővíteni, ezért a javaslattal a vállalkozások méretétől függetlenül elérhető állami viszontgarancia-programot vezetnek be.
(ZD)

Számvevőszéki jelentés 2020-ról

Elfogadta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2020-as szakmai tevékenységéről szóló tájékoztatóját az Országgyűlés tegnap, a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke kifejtette: a Számvevőszék a Covid–19-világjárvány miatt alapjaiban megváltozott körülmények között is ellátta a jogszabályokban előírt feladatait, valamint nagy hangsúlyt helyezett a tudásmegosztó, tanácsadó tevékenységére. Tavaly 1534 szervezetet értékelt az ÁSZ, az ellenőrzött szervezetek száma 2021-ben elérheti a kilencezret. Kiemelte: az ÁSZ az Alaptörvényben definiált garantőr szervezet, amelynek célja nem a hibakeresés vagy az elmarasztalás, hanem a jó irányba való terelés, a pozitív változások elindítása és fenntartása.
(JA)

„Bátor és szokatlan döntéseket kell hozni”

Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A gazdasági növekedést 5,5 százalék fölé kell emelnünk – kommentálta a költségvetésről szóló törvényhozást Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán. Hozzátette: a büdzsé ehhez jó alap, de önmagában nem elegendő: bátor és szokatlan kormányzati döntéseket kell hozni. Ha ez sikerül, akkor vissza tudjuk adni a gyermeket nevelő családoknak azt az adót, amit 2021-ben befizettek – magyarázta a miniszterelnök. „Folytatjuk a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítését, a huszonöt év alattiak számára személyi jövedelemadó nélküli munkalehetőséget tudunk biztosítani, megegyezhetünk a vállalkozókkal, hogy kétszázezer forint legyen a minimálbér, így ismét csökkenthetjük a munkát terhelő adókat. Nagy feladat, de nem lehetetlen" – zárta gondolatait Orbán Viktor.
(ZD)

Elképesztő, hogy a baloldal nem szavazta meg az újraindítás költségvetését – írta közleményében a Fidesz-frakció. Emlékeztettek: a Gyurcsány vezette baloldal ezzel nemcsak a gazdaság és az élet újraindítására, hanem a családok és a munkahelyteremtés támogatására, az idősek megbecsülésére is nemet mondott. Megdöbbentő, hogy a járvány által leginkább sújtott családok támogatását, a családi adóvisszatérítést is észszerűtlennek és elvetemültnek nevezik. Gyurcsányék adóemelést, az otthonteremtés leépítését, a rezsicsökkentés eltörlését és a fizetős egészségügy visszaállítását akarják. Válságkezelésük megszorításokra, eladósodásra épül. A baloldal egyszer már bizonyította, hogy az ő politikájuk tönkreteszi Magyarországot. Ezzel szemben a jövő évi költségvetés célja, hogy minden magyar nyertese legyen Magyarország fejlődésének.
(MH)