A költségvetés biztosítja a gazdaság újraindítását

Áprilisban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere az egy évvel korábbihoz nagyságrendileg hasonló 100,5 milliárd forintos többlettel zárt. Az év első négy hónapjában az államháztartás központi alrendszere 1043,6 milliárd forintos hiányt könyvelt el – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium (PM). A gyorstájékoztató előzetes adataiból kiderül, hogy a központi költségvetés 890,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 14,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 139,1 milliárd forintos hiányt mutattak a múlt hónap végén.

Tavaly áprilisban 104,5 milliárd forint volt a központi alrendszer többlete, a négyhavi hiány pedig 727,4 milliárd forintot tett ki. Az első négy hónapban felhalmozott hiány eléri az 1491,2 milliárd forintos éves előirányzat 69,9 százalékát. Az Országgyűlésnek április elején benyújtott költségvetési módosító javaslat 796,5 milliárd forinttal 2287,7 milliárd forintra emeli az államháztartás központi alrendszerének erre az évre tervezett pénzforgalmi hiányát. Az uniós módszertan szerinti új államháztartási hiánycélt a GDP 7,5 százalékában jelöli meg a tavaly jóváhagyott 2,9 százalékkal szemben. A Pénzügyminisztérium gyorstájékoztatója megerősítette, hogy a költségvetés módosításával biztosítottak maradnak a járványügyi és gazdaságújraindítási intézkedések forrásai, miközben az adósságszint is csökkenő pályára állhat. A gazdaság újraindításának sarkalatos pontját jelentő 2021-es költségvetés módosítását még a tavaszi ülésszakon fogadhatja el az Országgyűlés – tették hozzá. Hangsúlyozták: idén a járvány elleni védekezés mellett megkezdődhet a gazdaság újraindítása is. A Gazdaságújraindítási akcióterv lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni.

A járványügyi védekezéshez biztosított források április végére meghaladták a 398,8 milliárd forintot. A gazdaság újraindítását segítve a kormány ismételten meghosszab­bította az ágazati bértámogatási rendszert, így a bértámogatást a jogosult szektorok cégei május hónapra is kérhetik – erősítette meg a PM. A minisztérium közleménye a kiadások közül kiemelte még a koronavírus-járvány következté­ben szükségessé vált versenyképesség-­növelő támogatásra fordított 86,1 milliárd forintot és a vasúti fejlesztésekre költött 60,2 milliárd forintot. Jelentősnek nevezte még a közlekedési ágazati programokra kiadott 59,4 milliárd, a közúti fejlesztésekre költött 57,9 milliárd, valamint a Modern Városok Program céljaira fordított 42,2 milliárd forintot, valamint a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból kifizetett 37,5 milliárd forintos összeget. Az államháztartás központi alrendszeré­nek április végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatót május 21-én adja ki a Pénzügyminisztérium.

Varga Mihály

Fotó: MH

Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig. A kormány egyensúlyra törekszik, de 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve lesz – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfoliónak egy tegnap közölt interjúban, ahol azt is elmondta, nem lát túlfűtöttségi kockázatot a gazdaságban. A Költségvetési Tanács (KT) ettől eltérő értékeléséről, gyorsabb hiánycsökkentési javaslatáról elmondta, június 15-ig van idő arra, hogy olyan döntéseket, intézkedéseket hozzanak, amelyek akár a KT-nak is megnyugtatóak lehetnek. Leszögezte, nem látja a realitását, hogy már 2022-nek a fiskális megszorításokról kellene szólnia. A jövőben a hosszú távon ható, versenyképességet javító intézkedésekre kell a hangsúlyt helyezni – hangsúlyozta Varga Mihály. (JA)