Távol-keleti minták lehetnek a magyar siker kulcsai

Már hat olyan növekedési forrással rendelkezünk, amelyekhez társítani lehet a koreai, izraeli, dubaji/emirátusi, szingapúri és a három kínai sikerváros fejlődési motorjait – állapítja meg a Novekedes.hu-n tegnap megjelent írásában a szerzőpáros Matolcsy György jegybankelnök és Csizmadia Norbert geográfus. Növekedési forrás hazánk földrajzi elhelyezkedése a kontinens mértani közepén, a kiépített egészségipari alapok, valamint a víz- és termálvízkészlet. Ezeken kívül az unió átlagos fejlettségi szintjének 75 százaléka közelében állunk, ami egy sikeres felzárkózás alkalmas induló szintje lehet, valamint felzárkózási tartalékot jelent az értékrendünk és a szellemi forrásaink. Dél-Korea méretben közel ugyanolyan, népességben ötszörös, értékrendben lényegében azonos, a hazai arányokhoz hasonlóan a népesség négyötöde városokban él, közös alapot jelenthet még az egészségipar.

Az izraeli gazdaság egyik alapvonása a technológiai start-up cégek bősége és kreativitása – állapítja meg a szerzőpáros. Ezen állam erényei többek között az erős nemzettudat, a kitűnő egyetemi és kutatóközpontok, valamint az erős individualizmus és erős családi értékek.

Ha Dubajt nézzük, a szerzők a földrajzi tér innovációját említik, ahol a sivatag és a víz fúziója zajlik, s a felhőkarcolók és a kertvárosok összekapcsolását célozza a világ legjobb közlekedési infrastruktúrája. Ugyanitt említik még erősségként az élményközpontú turizmust, ami nem csupán a kulturális értékekre fókuszál. Emellett célul tűzték ki, hogy 2040-re a világ legjobb életminősége és vállalkozói környezete náluk legyen.

Szingapúr fél évszázad alatt a világ legversenyképesebb országa lett – írják – , sikerének pillérei, hogy kihasználták földrajzi helyzetét, és az oktatásra, tudásra, technológiára, fenntarthatóságra építették hosszútávú víziójukat. A szerzőpáros kiemelt erényként említi az ország versenyképességét, az okos technológiák alkalmazását mint követendő példát.

Csengdu az ősi kulturális és a 21. századi technológiai adottságokat ötvözve, sikeres, vonzó, kreatív központot épített. Ők a GDP több mint tíz százalékát fordítják kreatív iparági fejlesztésekre, a város egyben a divat, a filmipar és a dizájn központja. Sencsen, az egykori kis halászfalu mára a világ egyik leg­gyorsabban fejlődő városává vált. A szerzőpáros szerint a város sikertényezői közül az első lépés a különleges gazdasági övezet létrehozása volt, ezen felül a K+F szektorra és az oktatásra fordított pénzt nem kiadásnak, hanem befektetésnek tekintik. Sanghaj arra jó példa, hogy hogyan válhat egy város ázsiai, csendes-óceáni kereskedelmi központból a világ globális központjává. Ebben földrajzi elhelyezkedése is szerepet játszik, a sanghaji tőzsde Kínában a legnagyobb, globálisan pedig a világ negyedik legnagyobb tőzsdéje – zárul az összegzés.