Átpolitizált vakcinavita Brüsszelben

A koronavírus-járvány visszaszorítását célzó biztonsági intézkedések mellett szükség van egy megbízható, minden uniós tagállam által elfogadott közös digitális oltási igazolványra – mondta Didier Reynders igazságügyi biztos az úgynevezett digitális zöldigazolványról szóló szerdai vitán az Európai Parlamentben. Az oltási könyv szerepét betöltő igazolványt nyár elejétől tennék elérhetővé, a cél az, hogy mindenki biztonságban és megkülönböztetés nélkül utazhasson az EU területén.

A fideszes Hidvéghi Balázs a vitában hangsúlyozta, minden euró­pai polgár először az oltást várja az Európai Uniótól, nem pedig pótmegoldásokat. „A késlekedés és szerencsétlenkedés minden egyes napjával az unióba vetett állampolgári bizalom rendül meg” – mutatott rá a politikus. Hidvéghi emlékeztetett, Magyarország kimagaslik az uniós átoltottsági adatokból, és ez annak köszönhető, hogy a magyar kormány nyugati és keleti forrásból egyaránt szerez be oltóanyagot, hiszen a vakcinának nincs világnézete, csak hatásfoka.

Hidvéghi azzal kapcsolatban is adott ki közleményt, hogy az EP kedd este megvitatta a 2021–27-re szóló Jogok és Értékek pénzügyi programot, amely még több pénzt juttatna az európai értékek előmozdítása érdekében a civil szervezetek támogatására. Hidvéghi felszólalásában emlékeztetett, az elmúlt évek tapasztalatai alapján e pénzek jelentős része nem valóban független és nem valóban civil szervezetekhez fog kerülni, hanem olyan politikai akciócsoportokhoz, amelyek hazug jelentésekkel, egyoldalú és részrehajló nyilatkozatokkal a baloldali ideológiai hadviselés kulcsszereplői. „Nem engedjük meg, hogy a baloldal önkényesen eldöntse, mit értünk európai értékek alatt. Egy sokszínű Európában a hagyományos, konzervatív értékeknek ugyanúgy helyük van. Ez a baloldal által erőltetett egyoldalúság feszültséget gerjeszt, és csak gyengíti Európát” – hangsúlyozta.

A héten tizenkét balliberális EP-képviselő levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy utasítsa el a magyar kormány által benyújtott tervet, amely a Helyreállítási Alap forrásaiból jelentős összeget fordítana a felsőoktatás fejlesztésére. A levélhez a támogatókat három, hazánkat sűrűn támadó zöldpárti képviselő, a francia Gwendoline Delbos-Corfield, valamint a német Terry Reintke és Daniel Freund gyűjtötte, frakciótársaikon kívül szociáldemokrata, liberális és szélsőbaloldali képviselők csatlakoztak hozzájuk.

A levéllel az európai baloldal kinyilatkoztatta, hogy megfosztaná a magyar egyetemeket a nekik járó támogatástól és elvenné a magyar fiataloktól a nekik járó lehetőségeket – reagált Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon. „Beszédes, hogy míg Európa-szerte élet-halál küzdelem folyik a koronavírus ellen, egyes EP-képviselők Magyarország lejáratásával töltik idejük nagy részét, hivatásszerűen támadják hazánkat napról napra, hátráltatni akarják a vírus elleni védekezést és a gazdaság újraindítását” – fogalmazott. „Magyarország továbbra is a párbeszéd és a nemzetállami önállóság és szuverenitás pártján áll” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Hozzájárult az Európai Parlament (EP) az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokat és együttműködést meghatározó megállapodáshoz – hirdették ki szerdán. Az EP 660 szavazattal, öt ellenszavazat és 32 tartózkodás mellett fogadta el a megállapodást. „Először fordult elő a történelem során, hogy egy ország lakossága úgy döntött, távozik az unióból” – emlékeztetett a szavazás után Győri Enikő fideszes EP-képviselő, aki szerint sárdobálás helyett most arra van szükség, hogy az EU önvizsgálatot tartson, levonja a következtetéseket. Hangsúlyozta, a britek döntését tiszteletben kell tartani, a két fél közötti baráti kapcsolatoknak fenn kell maradniuk. „Túl kell jutnunk a sérelmeinken, csak ezáltal csökkenthetjük a veszteségeinket” – fogalmazott. (ŐM)