Szabad nemzetek szabad szövetsége

Konferenciasorozatot indított Európa a 21. században címmel a XXI. Század Intézet. A szerda délutáni első, online eseményen Schmidt Mária történész, az intézet főigazgatója úgy fogalmazott, amennyiben Közép-Európa és benne a magyarság feladata az, hogy megmutassa az irányt vesztett Euró-pának, merre van a jövő, akkor arra a feladatra készen kell állni. Rámutatott, a migrációs válság után a járványhelyzet kezelésében is kudarcot vallott az Európai Unió. Szerinte régiónk még rendelkezik valamivel, amit Nyugat-Európa már elvesztett: van víziónk és álmunk, tudjuk milyen jövőt szeretnénk, ők viszont csak azt tudják, milyen volt a múlt, és hogy azt jó lenne visszakapni. „A mi víziónk a szabad nemzetek szabad szövetsége” – fogalmazott Schmidt Mária.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő szerint fordulópontot jelent, hogy a nagyobbik kormánypárt kilépett az Európai Néppártból (EPP), eljött a hosszú távú építkezés ideje. Elmondása szerint az EPP mára elvesztette egykori iránytűszerepét, már nem egy erős, önmagában biztos közösség, hanem egy önfeladó, sodródó alakulat. A Fidesz viszont nem ilyen, és döntően ebből fakadtak a konfliktusok. Hidvéghi szerint a fontos világrendi kérdésekben az EPP elvesztette a csatákat, vagy eleve meg sem vívta őket.

A képviselő úgy fogalmazott, az erőszakosan nyomuló baloldali ideológia elveti a közösséget és a hagyományt, ki akarja iktatni a vallást, sőt már alapvető természeti törvényeket is megkérdőjelez. A fontos nyugat-európai államokban a jobboldal nem száll ezzel szembe, inkább enged. Rámutatott, ebben is fontos Németország szerepe: ami ott zajlik, rányomja a bélyegét a többi nyugati országra és az EPP-re is. Hidvéghi felhívta a figyelmet arra is, hogy Brüsszel még mindig ugyanazokat a rossz, nem működő, a tagállami szuverenitással szembemenő, ráadásul megbukott megoldásokat akarja ráerőltetni a tagállamokra.

G. Fodor Gábor politikus, filozófus előadásában elsősorban a bürokratikus kormányzás kudarcára összpontosított. Mint mondta, a járványhelyzetben a nemzetek feletti, bürokratikus kormányzás helyett az egyes nemzetek cselekedtek, mintha a politikai vezetés és a rea-lista iskola reneszánszát látnánk. Az erős politikai vezetők léptek előtérbe, akik felelősséget vállalnak és cselekednek. Megjegyezte, a mostani helyzet a magyar jobboldal politikai fundamentumait igazolja.

A nyugat-európai konzervatív pártok visszavonultak a kultúrharc csatateréről, folyton csak védekeznek – mondta Frank Füredi szociológus professzor, az intézet tudományos főmunkatársa. Álláspontja szerint alternatívát kell mutatni a kozmopolita politikával szemben. Pozitív példaként említette, hogy az elmúlt hetekben végre a brit konzervatív kormány is beavatkozott a harcba, hiszen a szigetország kulturális elitje a média hathatós támogatásával akarja aláásni, átírni a nemzet történelmét.

Schöpflin György politikaelmélet-professzor, volt fideszes EP-képviselő arra emlékeztetett, hogy Jean-Claude Juncker mögött semmilyen felhatalmazás nem volt, amikor kihirdette, hogy politikai Európai Bizottságot hoz létre. A professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy nincs európai démosz, nem életképes az európai szintű demokrácia, azonban aki ezt kimondja, azt kiátkozzák és populistának titulálják.