Boszorkányüldözés jogba csomagolva

Több fronton is támadást intézett hazánk és Lengyelország ellen a múlt héten az Európai Parlament (EP) balliberális többsége. Nagy többséggel fogadták el csütörtökön azt az állásfoglalást, amelyben az EP jelezte, kész jogi eljárást indítani az Európai Bizottság (EB) ellen, ha a brüsszeli végrehajtó testület tovább késlekedik az uniós költségvetés védelmére létrehozott jogállamisági feltételrendszer alkalmazásával.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációvezetője vasárnap a Kossuth rádióban rámutatott, a parlament baloldali többsége – az Európai Néppártot is beleértve – ezzel nyíltan megfenyegette az Európai Bizottságot, sőt politikai nyomást kíván gyakorolni az Európai Bíróságra is, hogy nekik kedvező döntést hozzon. Felidézte, a több mint tizenkét év óta tartó EP-képviselősége alatt nem hozott még ennyire primitív határozatot az EP. Deutsch szerint feketén-fehéren lelepleződött az európai és a magyar baloldal azon aljas mesterkedése, amellyel jogszabálynak álcázva próbálják politikailag zsarolni ellenfeleiket. „Minden olyan országot meg akarnak ugyanis büntetni, ahol a választók többségének volt bátorsága, az európai mainstreammel szembemenve, polgári, nemzeti, jobbközép, konzervatív kormányok mellé állni” – mondta.

A képviselő szerint a magyar baloldali EP-képviselők is minden erejükkel azon vannak, hogy a saját hazájuk ellen dolgozzanak. „Az úgynevezett jogállamisági mechanizmust is azért próbálják életben tartani, hogy elvegyék a Magyarországnak járó uniós forrásokat a magyar kis- és középvállalkozásoktól, önkormányzatoktól, valamint az oktatási és egészségügyi rendszertől” – magyarázta.

Az állásfoglalás mellett nagy vissz-hangot keltett Sophie in ’t Veld holland liberális képviselő Twitter-bejegyzése is. „A lengyel és magyar kormányokkal kapcsolatos aggályok nem jogi, hanem politikai természetűek. Így egy technokrata, jogi válasz nem oldja meg a helyzetet. Politikai válaszra van szükség. Akárhogy is próbálják elkerülni, az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak állást kell foglalnia” – írta a politikus, aki az elmúlt években hazánk leghangosabb brüsszeli kritikusai közé tartozott. A Fidesz és a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) közös közleményben sürgette a politikai boszorkányüldözés befejezését. Mint írták, In ’t Veld közvetetten elismerte, hogy az európai baloldal az uniós jogalkotást a nemzeti kormányok megbüntetésére használja.

A holland képviselő Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel is összetűzésbe került, amikor az alapjogi (LIBE) bizottság ülésén, a szlovéniai médiahelyzetről szóló vitában nem engedte, hogy levetítsék a kormányfő kisfilmjét a témában. „Nincs takargatnivalónk, csak azt kérem, hogy a dolgokat objektíven ítéljük meg” – fogalmazott Jansa, aki be akarta mutatni az újságírók elleni támadásokat, gyilkossági kísérleteket, amelyeket Szlovéniában követtek el az ország önállóságának kezdete óta, az előző kormányok alatt. In ’t Veld technikai és időbeli korlátokra hivatkozott, Jansa pedig cenzúrának nevezte döntését, és számonkérte a médiaszabadság melletti kiállást.