„A baloldal ismét csak ártani akar hazánknak”

Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelettel összefüggésben – jelentette be tegnap a luxembourgi székhelyű testület.

A tagállami vezetők a tavaly decemberi EU-csúcson megerősítették a júliusban elfogadott megállapodást az unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról, a kondicionalitásról szóló rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az EU pénzügyi érdekeit sértik – azaz nem lehet politikai célokra használni.

Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő már decemberben jelezték, orszá­gaik meg fogják támadni a rendeletet az uniós bíróságon. Varga Judit igaz­ságügyi miniszter ezzel kapcsolatban tegnap a Facebookon azt írta:
„a baloldal túl messzire ment, amikor a járvány közepén támadást indított Magyarország ellen. Ezt a támadást elhárítottuk és sikerült megvédenünk a magyar érdekeket az uniós költségvetésben. Azonban azt, ami jogellenes nem hagyhatjuk szó nélkül, nem engedhetjük, hogy jogbiztonságot súlyosan sértő uniós jogszabály hatályban maradjon”.

A rendelet volt a téma tegnap az Európai Parlament plenáris ülésén is, ahol a balliberális képviselők számon kérték Johannes Hahn költségvetési és igazgatási biztost, miért nem alkalmazták még a mechanizmust. Az osztrák néppárti tisztviselő azzal érvelt, hogy meg kell várni a bíróság döntését, de ezt a magyarázatot többen nem fogadták el. A momentumos Cseh Katalin felszólalásában a magyar kormányt támadta, és a források megvonását követelte.

Hidvéghi Balázs fideszes képviselő emlékeztetett, a tagállamok vezetői rögzítették, hogy semmilyen világnézeti előírást, vagy feltételt nem lehet költségvetési eszközökkel számon kérni a tagországokon. „A fejlesztési források arra valók, hogy a tagállamokat közelebb hozzák egymáshoz, nem pedig arra, hogy ideo­lógiai vitákban zsarolóeszközként vissza lehessen élni azokkal” – nyomatékosította. Deutsch Tamás fideszes delegációvezető szerint a magyarországi baloldal minden energiáját mozgósítva azon dolgozik, miként tud ártani Magyarországnak.

„Azon dolgozik, hogy elvegye, csökkentse a támogatásokat, hogy Magyarország kárára önmaga számára politikai előnyt szerezzen a 2022-es választásokat megelőzően” – fogalmazott. Képviselőtársa, Győri Enikő sajnálatosnak nevezte, hogy a baloldal „az uniós válságkezelési eszközből Magyarországnak járó hatezermilliárd forinttal kapcsolatban csak egyet tud szajkózni: nincs társadalmi párbeszéd”. „A kormány mintegy ötszáz partner véleményét kérte ki, és tavaly december óta bárki számára elérhető az interneten a Nemzeti Helyreállítási Terv első változata, amelyhez várják az észrevételeket” – emlékeztetett. Győri szerint „a napnál is világosabb, hogy a baloldal csak ártani akar”.

Közleményben reagált Hidvéghi Balázs arra is, hogy az EP tegnap megszavazott egy határozatot, amely az uniót az „LMBTQ-szabadság” területének nyilvánítja. „Euró­pa mindenki számára a szabadság területe kell, hogy legyen, de nem fogadunk el olyan erőszakos ideológiai kinyilatkoztatásokat, amelyek a társadalmunk alappilléreit kezdik ki, és fenyegetik a gyerme­keink egészséges fejlődését” – hangsúlyozta. „Mi nem asszisztálunk ehhez a társadalomátalakító kísérlethez, ezért ahogy eddig mindig, most is a határozat ellen szavaztunk” – írta Hidvéghi, és emlékeztetett, hogy a határozatot a baloldallal közösen jegyezte a Néppárt frakciója is, ahonnan a Fidesz múlt héten kilépett.