Ajánló
Készülnek az új buszok az Ikarus Ipari Parkban
Elkezdődött a Székesfehérvár–Börgönd repülőtér fejlesztésének tervezése, a légikikötőben sport- és üzleti célú kisrepülőtér valósul meg, és ipari parki terület létesül
A nagyvárosok 2022-től már csak elektromos vagy emissziómentes buszokat helyezhetnek forgalomba, ezért olyan támogatási koncepció készül, hogy semmiképpen se terhelje a településeket a beszerzésük, továbbá az elkövetkező tíz évben ne kerüljön többe az üzemeltetésük, mint a mostani járműveké – mondta szombaton Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Székesfehérváron, ahol a város országgyűlési képviselőjével és polgármesterével a Modern Városok Programról és közlekedési ügyekben egyeztetett, egyben ellátogatott az Ikarus Ipari Parkba.
A miniszter az Ikarusnál megtekintette, hogy hol tart a cégcsoport elektromos buszainak a fejlesztése és sorozatgyártása. A találkozó apropóját adta az is, hogy Székesfehérváron február elsejével a Zöld Busz Mintaprojekt keretében közúti forgalomba állt az Ikarus legújabb fejlesztése, az Ikarus CityPioneer elektromos busz.
Az Ikarus vezetése hangsúlyozta, hogy a dízelbuszok gyártásával párhuzamosan tavaly megkezdődött az elektromos buszok sorozatgyártása is. A beszélgetésen részt vett Széles Gábor az Ikarus vállalatcsoport elnöke és tulajdonosa, Benkócs Tamás az Ikarus Global Zrt. alelnöke, Tankó Zoltán vezérigazgató, Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere, Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője, és Fehérváry Tamás az Electrobus Europe Zrt. cégvezetője.
A város útjait járó CityPioneer prototípussal egy időben elkészült további négy elektromos jármű prototípusa, illetve zajlik egy hatvandarabos széria gyártása is, amelyet a második félévben újabb hatvanas sorozat követ. A cégcsoport szándéka, hogy amennyiben a pályázati kiírások új elektromos buszgyártó indulását is lehetővé teszik, úgy részt vesz a Zöld Busz Program keretéből támogatott önkormányzati és Volánbusz beszerzéseken.
A 12 méteres IKARUS CityPioneer igazi különlegesség, ugyanis ez az első Magyarországon tervezett és gyártott, európai típusengedéllyel rendelkező, tisztán elektromos autóbusz. A székesfehérvári gyártásnak, az egyre jelentősebb hazai beszállítói teljesítménynek, a magyar mérnökóra ráfordításnak köszönhetően a 65 százalékos európai hozzáadott értéken belül már nyolcvan százalék a magyar hozzáadott érték, ami az IKARUS szándékai szerint fokozatosan tovább emelkedhet.
Az Ikarus a GINOP-2.2.1-18 kódszámú, „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” című pályázat keretében önjáró, elektromos meghajtású, azonos elemekre épülő autóbusz alvázcsalád kifejlesztésén is elkezdett dolgozni. Ennek első és igen látványos fejlesztési eredménye az a modulárisan beszerelhető csuklórendszer, melynek már üzemképes verzióját most tesztelik és várhatóan még idén tavasszal beépülhet a modellcsalád következő tagjába, a 18 méteres elektromos busz első prototípusába.
Palkovics László bejelentette, hogy elkezdődött a Székesfehérvár–Börgönd repülőtér fejlesztésének tervezése, ahol a jövőben sport- és üzleti célú nyilvános polgári kisrepülőtér valósul meg, valamint a repülőtérhez kapcsolódóan ipari parki terület létesül. Elmondta, hogy a Modern Városok Programban is szereplő fejlesztés előkészítéséhez, tervezéséhez a kormány 750 millió forintot biztosított.
A miniszter jelezte: Magyarország egyik legrégebbi repülőterének átalakítása, teljes felújítása lehetővé teszi, hogy a kisrepülőgépes üzleti célú forgalom és a sportrepülés mellett repülésoktatási célokat szolgáljon ki, továbbá a drónfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan a drónok sokféle hasznosításának – szállítás, mezőgazdasági alkalmazás, időjárási becslések – egyik gyakorlati helyszíne legyen. Palkovics László arról is beszélt, hogy a repülőtéri beruházásokhoz miként kapcsolódik az Óbudai Egyetem székesfehérvári campusának fejlesztése: az 1500 milliárd forintos országos egyetemi fejlesztési csomagból harmincmilliárd jut egy technológiai kutatóközpont létrehozására, amelynek egyik objektuma az egyetemen lesz, a másik Börgöndön.
Utóbbi a repülést érintő kutatás-fejlesztések helyszíne lesz – tette hozzá. Palkovics László a vasúti közlekedést is szóba hozta, mivel Székesfehérvárt érinti a V0 vasúti teherforgalmi gyűrű, amely „Záhonyt köti össze Győrrel” Börgönd érintésével. A tervezett vasútvonal nagy ipari centrumokat köt majd össze, ahol kelet és nyugat között nagy áruforgalom bonyolódik le, ehhez kapcsolódna a Budapest–Belgrád vasútvonal is.
Cser-Palkovics András jelezte, hogy az Ikarusnál egy olyan elektromos szűrőbuszt fejlesztettek ki, amely teljes egészségügyi felszerelésének köszönhetően mozgó körzeti orvosi rendelőként, szűrőállomásként funkcionálhat. Közölte: akár a következő hónapokban forgalomba is állhat a városban egy ilyen elektromos szűrőbusz. A városvezető hangsúlyozta, hogy a börgöndi repülőtér esetében az ingatlan és a cég már Székesfehérvár önkormányzatának tulajdonában van a kormány 375 millió forintos támogatásának köszönhetően.
A most megítélt 750 millió forintból pedig koncepcióterv, engedélyes terv, majd engedélyeztetést követően kiviteli terv készül, ami nem csak a repülőteret érinti, hanem az ipari parkot, annak közlekedési kapcsolatait, a 62-es és 63-as utak összekötését is. A távirati iroda kérdésére Cser-Palkovics András elmondta: a Modern Városok Programban, 2015-ben eredetileg 13,8 milliárd forint volt tervezve a repülőtér-fejlesztésre.
Vargha Tamás kiemelte, hogy Székesfehérvár–Börgönd repülőtér fejlesztése kapcsán a múlt és a jövő, a 21. század kapcsolódik össze. Nagy örömnek nevezte, hogy a régóta húzódó beruházások előkészítése elkezdődött és belátható időn belül a városhoz méltó repülőtér szolgálja majd Székesfehérvár további fejlődését.