Ajánló

Ostrom alatt az amerikai kongresszus

Betörtek a Trump-párti tüntetők a törvényhozás épületébe, ahol az elektori voksokról vitáztak, korábban a georgiai szenátusi választáson a demokraták kerültek előnybe

Előnyben voltak a demokraták a georgiai szenátusi versenyben, a kongresszus az elektori voksokról vitázott, miközben az épületbe betörtek a Trump-párti tüntetők – ez volt a helyzet tegnap lapzártánkkor az Egyesült Államokban.

Ostrom alatt az amerikai kongresszus
Tüntetők a kongresszusban, az üléstermet evakuálták
Fotó: AFP/Getty Images/Win McNamee

Komoly gondot okozhat az amerikai Republikánus Pártnak, hogy a Georgia államban tartott pótválasztáson a két szenátori helyből egyet már szinte biztosan megnyertek a demokraták, és a másik helyért zajló küzdelemben is nyerésre állt a demokrata jelölt lapzártánkkor az addig megszámlált szavazatok alapján.

Bár Raphael Warnock demokrata párti jelölt és ellenfele, Kelly Loeffler hivatalban lévő republikánus szenátor is bejelentette a győzelmét a nap során, a Fox televízió szerint a voksok 98 százalékos feldolgozottságánál Warnock 50,6 százalékos részeredménnyel vezetett, Loeffler pedig így 49,4 százalékon állt. Matematikai esélye lapzártánkkor ugyan még volt a republikánus jelöltnek, de nagyon kevés az esélye, hogy a hátralévő szavazatok megfordítanák a versenyt.

A másik szenátori helyért kiélezett versen zajlik Jon Ossoff demokrata és David Perdue republikánus jelölt között. A Fox szerint 98 százalékos feldolgozottságnál Ossoff vezetett 50,2 százalékkal, míg Perdue alig lemaradva, 49,8 százalékon állt.

A választás eredményén múlhat a szenátusi többség sorsa. Ha a demokraták mindkét helyet megszereznék, akkor a szenátusban 50 republikánus és 48 demokrata ülne, de a két független szenátor valójában többnyire a demokratákkal szavaz, szavazategyenlőség esetén pedig Kamala Harris leendő demokrata alelnöknek lenne majd döntő szava.

Az elektori kollégium által megválasztott Joe Biden megválasztása elfogadásának folyamata lapzártánkkor is zajlott a kongresszusban. Republikánus szenátorok és képviselők előre jelezték, hogy kifogást fognak emelni több tagállam voksai­nak elfogadása ellen. Elsőként Arizona esetében tették ezt meg, de belső információk alapján Georgia és Pennsylvania esetén is biztosan kifogást emelnek, és egyes információk szerint várható egy negyedik állam esetében is kifogás. Ha egy tagállam elektori voksai ellen legalább egy szenátor és egy képviselő írásban kifogást emel, akkor a kongresszus két házának két órás időkeretben vitáznia kell a kérdésről, és ha mind a képviselőház, mind a szenátus megszavazza a kifogás fenntartását, akkor sor kerülhet a tagállam szavazatainak elutasítására, de ilyesmire még nem volt példa, amióta egy törvény megadta ezt a jogot a kongresszusnak. Most sem tűnik valószínűnek, mert a képviselőházban demokrata többség van, és a republikánusok is rendkívül megosztottak a kérdésben.

Miközben a kongresszus ülésezett, az utcákon több ezer ember gyűlt össze a „Megmenteni Amerikát Menetre”, amelyre Donald Trump amerikai elnök hívta a híveit. Délután a tüntetők egy része összecsapott a rendőrökkel, több embert letartóztattak illegális fegyverviselésért, de a megmozdulás nagyrészt békésen zajlott. Donald Trump beszédében kijelentette, hogy sosem fogja feladni, és sosem ismeri el a vereséget. Ismét felszólította a kongresszus ülését vezető Mike Pence alelnököt, hogy „tegye, ami helyes”, és adja át az elektori szavazatokról való döntés jogát a tagállamok törvényhozásainak a vitatott államok esetében. Pennsylvania, Arizona és Georgia helyi törvényhozásában is a republikánusok vannak többségben. A jogászok többsége szerint egyébként az alelnöknek erre nincs joga. Az alelnök munkatársai azt nyilatkozták, Pence követni fogja a törvényt.

Trump kijelentette a tüntetésen, hogy nem fogja engedni, hogy a „radikális baloldali demokraták” és a „fake news média” ellopja tőle a választási győzelmet.

A PBS tudósítása szerint az elnök beszéde után a Trump-párti tüntetők elindultak a Kongresszus épülete felé, és megpróbáltak bejutni az épületbe. Lapzártánkkor a kongresszust egyre nagyobb tömeg vette körbe, és követelte Trump elnökké nyilvánítását, miközben a tüntetők egy csoportja éppen betört egy ablakot és egy oldalsó ajtót, amelyen bejutottak az épületbe. Trump a beszéde után visszatért a Fehér Házba.

Varga Judit: Megvédjük a magyar demokráciát!

Beiktatása után Joe Bidennek keményen fel kell lépnie az olyan „autoriter” államokkal szemben, mint Magyarország vagy Lengyelország – áll a Politico egyik véleménycikkében. A cikk szerzője, a korábban az amerikai külügyminisztériumban dolgozó Daniel Benjamin szerint Lengyelország és hazánk „veszélyesen vonzó” utat mutat, ezért a demokrata vezetésnek a korábbi, baloldali adminisztrációknál is agresszívebben kellene beavatkoznia, és támogatnia a lengyel és a magyar kormány uniós megbüntetését szorgalmazó erőket. Varga Judit igazságügyi miniszter (képünkön) a Facebookon úgy reagált, akár még komikus is lehetne a cikk, de „sajnos a legtöbb politikus retteg a nemzetközi liberális média erejétől, és inkább követik az elvárásaikat, ha népszerűek akarnak maradni a nemzetközi politikában”. „A magyar emberek mindig megvédik a magyar demokráciát a külföldi csapásokkal szemben. Ez most is így lesz” – nyomatékosította. Sajtóhírek szerint Biden az amerikai diplomácia harmadik emberévé tenné Victoria Nuland korábbi külügyi államtitkárt. Nuland hivatali ideje alatt durván beavatkozott térségünk belügyeibe, egy kiszivárgott beszélgetésen egyenesen arról beszélt, kikből kellene összeállítani az ukrán kormányt. (ŐM)

Röviden

Nem emelt vádat a kenoshai ügyészség kedden azon fehér rendőr ellen, aki az egyesült államokbeli Wisconsinban található kisvárosban még tavaly augusztusban intézkedés közben hátba lőtte az afroamerikai Jacob Blake-et, ami erőszakba torkolló tüntetéseket robbantott ki. „Teljességgel kétségbevonhatatlan”, hogy Blake-nél kés volt az incidens során, amit ő maga is elismert – mondta Michael Graveley körzeti ügyész.

Rendelettel megtiltotta Donald Trump amerikai elnök nyolc kínai fizetési alkalmazás, köztük az Alipay és a WeChat Pay használatát. Az elnöki rendelet ugyanakkor csak 45 nap múlva lép hatályba, ami már Joe Biden megválasztott elnök hivatali idejére esik, így hatása nem egyértelmű, bár valószínűleg további súrlódást kelt Pekinggel – mutatott rá az MTI.

Az Interpol nemzetközi rendőri szervezethez fordult Irán azzal a kéréssel, hogy adjon ki nemzetközi letartóztatási parancsot Donald Trump ellen. Teherán az amerikai elnök mellett amerikai parancsnokok, Pentagon-tisztségviselők és a térségben állomásozó amerikai katonák letartóztatását is kérvényezte azzal kapcsolatban, hogy egy éve amerikai légicsapások végeztek Kászim Szulejmáni iráni legfőbb parancsnokkal.

Szudán is aláírta az úgynevezett Ábrahám-egyezményt az Egyesült Államokkal. A megállapodás kikövezi az utat az afrikai ország és Izrael kapcsolatainak rendezéséhez. Donald Trump két hónapja jelentette be, hogy Szudán is rendezi kapcsolatait a zsidó állammal.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom