Palkovics: Megduplázódtak a kutatás-fejlesztési források

A hazai kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások összege évek óta emelkedik, tavaly minden eddigi értéket meghaladva 702 milliárd forint hasznosult ezen a területen, ami több mint kétszerese a 2010-es költéseknek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb összegzése szerint csak 2019-ben 48 milliárd forintos volt a bővülés. A kutatók létszáma pedig egyetlen év alatt mintegy 2500 fővel növekedett. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte: A kormány célja, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2020-ra elérje az 1,8 százalékot. A folyamatosan bővülő forrásmennyiség és az elmúlt időszak kutatás-fejlesztési innovációs rendszer (KFI) egészét ösztönző intézkedései, támogatásai alapján e törekvés teljesíthető – tette hozzá.

Tavaly az összes hazai K+F-ráfordítás mintegy háromnegyedét vállalkozások használták fel. A legnagyobb mértékben, a megelőző évhez képest ötödével az egyetemek forrásai növekedtek több mint 16 mil­liárd forinttal. A KSH jelentés szerint a kutatói létszám bővülése kétharmad-egyharmad arányban oszlott meg a piaci szereplők és a felsőoktatás között. A folytatásban további előrelépésre lehet számítani, hiszen az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a kutatási, fejlesztési és innovációs célú költségvetési támogatások éves szintje idén 43 milliárd forinttal emelkedett. A hazai tudományos teljesítmény jelentős része a tavaly szeptemberben létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) köthető. A kormány 2021-től 22 milliárd forint többletforrást biztosít az ELKH számára a kutatóintézet-hálózat működtetéséhez, bér- és infrastruktúra-fejlesztéshez.

A nemzetközi kitekintésben is egyedülálló kutatás-fejlesztési bértámogatás a járványhelyzetben mintegy 23 ezer magasan képzett szakember munkahelyének megtartásához járult hozzá összesen több mint
17 milliárd forinttal.

A nemzetgazdaság számára különösen ígéretes tématerületek hazai szakmai műhelyeit összefogó nemzeti laboratóriumokban a jelentős globális problémákra választ adni képes kompetenciák fejleszthetők. A kormány tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítását, működésének megkezdését idén 14 milliárd forinttal támogatja a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági és környezeti hasznosítása érdekében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018-ban megkezdte a teljes hazai kutatás-fejlesztési és innovációs struktúra stratégiai alapokon nyugvó átalakítását. Magyarország az innovációs teljesítményt mérő Globális Innovációs Index idei rangsorában 131 vizsgált ország között a 35. helyen szerepel. Régiós összehasonlításban hazánkat egyedül Csehország előzi meg.

A kormány azon dolgozik, hogy Magyarország a jelentős innovátorok közé lépjen előre.