Egyre versenyképesebbek az önkéntes nyugdíjpénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztárak jelentős kihívói a hasonló célú élet- és nyugdíjbiztosításoknak az idén először kiszámolt, egy százalék alatti, a jövőben várható anyagi terheket bemutató teljes költségmutatóik (TKMnyp) alapján – számolt be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében. A jegybank szerint a nyugdíjpénztári költségek átláthatóságának erősödésével tovább csökkenhetnek a költségek, amelyek a tagokat terhelik. Míg az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző átlagos korrigált díjterhelési mutató 0,78 százalék volt, ami bő 30 százalékkal csökkent 2002 óta, addig a TKMnyp mutatója 0,84 százalék volt. Az MNB hozzátette, hogy a jövőt egy feltételezett összegű tagi megtakarítással és a pénztár közvetett költségeivel is modellező TKMnyp összevethető az élet- és nyugdíjbiztosítások azonos mutatószámával, ami erősíti az átláthatóságot, valamint a pénztári szektoron belüli és szektorközi versenyt egyaránt. A jegybank ajánlása alapján először 2020-ban kiszámított átlagos harmincéves TKMnyp 0,84 százalék volt a pénztárszektorban. Ez a mutató a pénztártag hosszú távú jövőbeni megtakarításait modellezi, és a befizetésekből, megtakarításából levonandó terheknél a befektetések közvetett terheit (pl. a portfóliókban lévő befektetési alapok költségeit), illetve választható portfóliós piaci szereplőknél a különböző portfóliók eltéréseit is figyelembe veszi.

Megjegyezték, hogy a TKMnypt-t a pénztárak több időtartamra, illetve portfólióként is kiszámítják, továbbá ezeket saját weblapjai­kon is közzéteszik, valamint azok a jegybank honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási teljes költség mutatókkal (TKM). Beszámoltak arról is, hogy a szektor átlagos korrigált díjterhelési mutatója a 2018. évi 0,75 százalék után tavaly 0,78 százalék lett, ennek oka döntően a 2019. évi kiváló hozamok után kifizetett befektetési költségek, úgy nevezett sikerdíjak enyhe emelkedése. Megjegyezték: e visszatekintő jellegű mérőszámnál a működésre levont díjakat a teljes tagdíjhoz viszonyítják, ezzel kiszűrve az utóbbitól független pénztári vagyonnövekedés zavaró hatását. Az eltérő módszertannal számolt mutatószámok is azt jelzik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszú távon egy százalék alatt marad. A közlemény szerint a 2020. évi rendkívüli járványhelyzet miatti kényszerű pénztári intézkedések átmenetileg növelhetik a szektor költségét.

A pandémia miatt (is) egyre jobban terjedő elektronikus ügyintézési csatornák terjedése viszont mérsékli a pénztárak adminisztrációs anyagi terheit, ez utóbbi hatása hosszabb távon jelentkezhet – tették hozzá.