A teljes védettséghez várnunk kell a vakcinára

A napokban Müller Cecília országos tiszti főorvos is megerősítette, hazánkban is ismertek olyan esetek, hogy valaki másodszor is megfertőződött koronavírussal. Az Imperial College London kutatói pedig kedden álltak elő nagyszabású kutatásuk erre vonatkozó részeredményeivel. Nagy-Britanniában eddig 360 ezer emberen végeztek el ellenanyagtesztet két szakaszban, június vége és július eleje között, illetve szeptemberben. Megállapításaik szerint az emberekben kimutatott ellenanyagok jelenléte az őszi mérésre huszonhat százalékkal csökkent a nyárihoz képest: míg az első körben ezerből hatvan, a második körben ezerből negyvennégy ember produkált pozitív ellenanyagtesztet, vagyis a szakemberek szerint gyengült a lakosság immunitása, és emelkedett az újrafertőződés kockázata. „A kutatás, bár kizárólag a brit lakosságot vizsgálta – emiatt elképzelhető, hogy egy közép-kelet-európai országban akár csak a kulturális különbségek alapján is, eltérő eredmények születnének –, de elég embert teszteltek le ahhoz, hogy megfigyeléseiket, következtetéseiket statisztikailag relevánsnak tekintsük” – mondta lapunk megkeresésére Falus András. A Széchenyi-díjas immunológus szerint ez alapján igazolódni látszik, hogy a lakosságban a véletlenszerű fertőzések nem alakíthatnak ki hosszú távú védelmet.

A szakértő fontosnak tartotta kiemelni, a kutatás antitestekről szól, de ez megtévesztő lehet. Egy egészséges emberi immunrendszer ugyanis nem antitestekkel, hanem az úgynevezett T-sejtekkel vagy NK-sejtekkel védekezik a vírusok ellen. Az ellenanyagok, vagyis antitestek ezzel szemben csak jelzései annak, hogy az immunrendszer reagált az őt ért támadásra. Ennek megfelelően viszonylag gyorsan kiürülnek a szervezetből, így jöhet létre az újrafertőződés.

Kérdésünkre Falus András elmondta, azt, hogy egy spontán fertőzés az egyes emberekben milyen hosszú védettséget alakít ki, rengeteg egyéni – például genetikai és főleg életmódbeli – sajátosság határozza meg. Következésképpen átlagolni sem érdemes, ki, mennyi ideig marad a fertőződés után védett, olyan nagy a szórás az egyes emberek között. Azt viszont tudjuk, hogy a második fertőződés alkalmával többségében enyhébb a betegség lefolyása, hiszen az immunrendszer „emlékszik” a vírusra, és rövidebb idő alatt lesz képes fellépni ellene.

A szakember hangsúlyozta, az eddigi adatok azt igazolják, hogy a sokat emlegetett nyájimmunitás véletlenszerű fertőződéssel nem jöhet létre. „Svédországban, ahol ezt a modellt alkalmazták, százezer fertőzöttből ötven hunyt el, míg a velük szomszédos Norvégiában öt. A svédek példája is mutatja, hogy ez rendkívül kockázatos, nem érdemes rá alapozni. Védettséget csak egy jól működő vakcina tud majd kialakítani, amely valódi T-sejtválaszt alakít ki. Amíg ez nincs meg, az ismert higiéniai hármassal, a kézmosással, távolságtartással és maszkviseléssel védekezhetünk a leghatékonyabban” – fogalmazott Falus András.