Ajánló

Két nő, akik újraírták az élet kódját

A génszerkesztésre használt CRISPR/Cas9 genetikai olló kifejlesztéséért egy francia mikrobiológus és egy amerikai biokémikus kapja a kémiai Nobel-díjat

Kihirdették a kémiai Nobel-díj győzteseit. Első alkalommal osztoznak a tudományos kitüntetésen kizárólag női tudósok.

Két nő, akik újraírták az élet kódját
Emmanuelle Charpentier (balra) és Jennifer Doudna (jobbra)
Fotó: AFP/Christoph Soeder, Alexande

Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológusnak és Jennifer Doudna amerikai biokémikusnak ítélték idén a kémiai Nobel-díjat – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Ez az első alkalom, hogy kizárólag nők kapják meg a Nobel-díjat egy kategóriában. Korábban öt nő részesült az elismerésben kémia kategóriában. A díjazottak tízmillió svéd koronán (342,2 millió forint) osztoznak.

Az akadémia indoklása szerint a két tudós a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 genetikai olló kifejlesztéséért részesül az elismerésben.  Eljárásuk forradalmasította az élettudományokat, hozzájárult a rák elleni terápiák kidolgozásához, valamint valóra válthatja az örökletes betegségek gyógyításáról szóló álmokat. A kutatóknak módosítaniuk kell a géneket, ha meg akarják ismerni az élet belső működését. Ez időigényes, nehéz feladat volt, néha lehetetlen is. A CRISPR/Cas9 genetikai ollót használva azonban most már néhány hét alatt meg lehet változtatni az élet kódját – írták.

Az 51 éves Charpentier az egyik leg-ártalmasabb baktériumot, a Streptococcus pyogenest tanulmányozva fedezett fel egy korábban ismeretlen molekulát, a tracrRNA-t, amelyről kimutatta, hogy része a baktérium immunrendszerének, amely úgy ártalmatlanítja a vírusokat, hogy széthasítja a DNS-üket. Nem sokkal azután, hogy eredményeit publikálta 2011-ben, közös munkába kezdett a jelenleg 56 éves Doudnával. Közösen sikerült kémcsőben újraalkotniuk a baktérium genetikai ollóját és egyszerűsíteniük az olló molekuláris összetevőit. Egy korszakalkotó kísérletben újraprogramozták a molekuláris ollót – amely természetes formájában csak a vírusok örökítőanyagát képes felismerni –, majd bebizonyították, hogy irányítás alá vonva bármilyen DNS-molekulát el tudnak vágni vele egy előre meghatározott helyen. Ahol pedig elvágták, ott könnyű újraírni az élet kódját.

A felfedezés – amelyet a 2015-ös év tudományos áttörésének választottak – bejelentése óta robbanásszerűen nőtt az eljárás alkalmazása. Sok fontos felfedezésben játszott szerepet az alaptudományokban: a növénykutatók képesek voltak a penészgombával, a kórokozókkal és az aszállyal szemben ellenálló növények kifejlesztésére, az orvoslásban pedig több új rákterápia klinikai tesztje van folyamatban.

Felfedezésük miatt komoly etikai vita indult meg a tudományos közösségben, sokan ugyanis attól tartanak, hogy megfelelő szabályozás nélkül az eljárást emberkísérletekre használhatják. Ebben közrejátszott, hogy egy kínai kutató 2018-ban génmódosított csecsemőket hozott létre a genetikai olló segítségével, hogy bizonyítsa, a gének módosításával megállítható a HIV-vírus terjedése. He Jiankuit idén januárban három év börtönre ítélték ezért.