Ajánló

Elkezdődött a Zöld Busz Program

Fontos szándék, hogy megerősödjön a magyarországi gyártás, a hazai részarány meghaladja a hatvan százalékot, létrejön egy minősített buszgyártói kör is

Támogatja a kormány az elektromos meghajtású autóbuszok vásárlását, és a következő uniós költségvetési ciklusban célzottan nagyobb összeget kap a közlekedés zöldítésére.

Elkezdődött a Zöld Busz Program
Miniszteri szemle egy elektromos buszon a ZalaZone Járműipari Tesztpályán
Fotó: MTI/Varga György

A következő tíz év alatt a városi buszállomány fele cserélhető le kormányzati és európai uniós források igénybevételével minimális karbonkibocsátású elektromos autóbuszokra – közölte tegnap Zalaegerszegen az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László a nagyvárosok számára meghirdetett Zöld Busz Program elindítása kapcsán hangsúlyozta: a közlekedés mint a legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó ágazat, zöldítése alapvető eleme, hogy teljesüljön a párizsi klímamegállapodásnak megfelelő vállalás, az Európai Unió és így Magyarország is klímasemlegessé váljon 2050-ig. A magyar kormány határozata alapján 2022-től a 25 ezer lakosúnál nagyobb városokban már csak emissziómentes autóbuszokat lehet üzembe helyezni, ezek beszerzését a kormány anyagilag is támogatja.

A miniszter kifejtette: az EU vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest 80-95 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Ebben Magyarország kifejezetten jól áll – uniós szinten a kilencedik – azzal, hogy tavaly év végéig 32 százalékkal csökkentette a kibocsátást miközben a gazdaság jelentősen nőtt. Idén fogadta el a parlament a klímavédelemről szóló törvényt, a kormány bejelentette klíma- és természetvédelmi akciótervét, ezek tartalmazzák a közlekedés zöldítését. Az alacsony vagy nulla kibocsátású elektromos buszok használata mellett a kormány támogatja a tisztán elektromos meghajtású személygépkocsik vásárlását is – ismertette Palkovics László. A kormány tíz év alatt 36 milliárd forint támogatást biztosít elektromos meghajtású autóbuszok vásárlására, az eredetileg tervezett húszszázalékos támogatásnál akár nagyobb mértékű hozzájárulással is. A következő európai uniós költségvetési időszakban célzottan is nagyobb összeget kap a közlekedés zöldítése, ami a hazai kormányzati támogatással együtt lehetővé teszi, hogy tíz év alatt a magyar buszállomány felét le lehet cserélni. A Zöld Busz Programnak az is célja, hogy megerősítsék a magyarországi buszgyártást, szeretnék elérni, hogy a gyártásban elérje vagy meghaladja a hatvan százalékot a hazai részarány. Erre minősített buszgyártói kört is létrehoznak, amelynek pályázatára július végéig nyolc hazai és külföldi gyártó jelentkezett – fejtette ki a miniszter.

Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára arról számolt be, hogy a nyolc magyar várossal és egy régióval most induló Zöld Busz Programban nyolcszáz-nyolcszázmillió forintot biztosítanak Debrecen, Kaposvár, Kecskemét, Békéscsaba, Székesfehérvár, Esztergom, Zalaegerszeg, Nyíregyháza, valamint a Mátrai Hőerőmű térségében a zöldbuszos mintaprojekt elindítására, illetve buszok beszerzésére.

Debrecennel a megállapodást már aláírták legalább tizenkét elektromos busz megvásárlására. Kaderják Péter közölte: a Zöld Busz Program 2020–21-es forrásaira október 15-én írnak ki 4,2 milliárd forint keretösszegű pályázatot, amellyel elektromos meghajtású buszok beszerzéséhez nyerhetnek támogatást önkormányzatok és a helyi közlekedést biztosító közszolgáltatók.

A megyei jogú városok a klímavédelem élharcosai, időarányosan már túlteljesítették a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett vállalásaikat – mondta el a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke, Kaposvár polgármestere. Szita Károly szintén a kormányzat által elsősorban a nagyvárosok számára meghirdetett Zöld Busz Program mintaprojektjének sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a károsanyag-kibocsátásban a tömegközlekedés az egyik meghatározó tényező, ezért is fontos a helyi közlekedés zöldítése. Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére az MJVSZ két éve csatlakozott az Under2 nemzetközi klímavédelmi megállapodáshoz, és a magyar nagyvárosok már időarányosan túlteljesítették vállalásaikat. Az 1990-es szinthez képest több mint ötven százalékkal csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást, tíz év múlva pedig meg fogják haladni a hetvenszázalékos szintet, miközben az unió 2050-re vállalta a kibocsátás nyolcvanszázalékos csökkentését.

Kaposvár polgármestere elmondta: a klímavédelmi célok elérése érdekében ezek a városok számos energiahatékonysági projektet indítottak, így a dízelüzemű buszokat több helyen sűrített földgázzal vagy elektromos meghajtással működő járművekre cserélik, megújuló energiát termelnek például naperőművekkel, mint Kaposváron, ahol ősszel adják át Közép-Európa legnagyobb naperőműparkját. Számos intézmény energiahatékonysági felújítását is elvégezték.