Ajánló
Teljessé vált a polgári kormány ingyentankönyvprogramja
A tanév bizonyos időszakában vagy valamilyen speciális esetben miniszteri rendelet teszi majd lehetővé a digitális oktatást, például a szombatra áthelyezett munkanapokon
Több ponton módosították tegnap a nemzeti köznevelési törvényt. Az egyik változás, hogy idén szeptembertől már valamennyi tanuló ingyen kapja a tankönyveket a köznevelésben és a szakképzésben – eddig a tankönyvellátás az 1–9. évfolyamon volt ingyenes. Az intézkedésre idén 13,8 milliárd forint áll rendelkezésre.
Egy másik módosítás alapján a digitális munkarend a jövőben is része lehet az iskolai oktatásnak. A tanév bizonyos időszakában vagy valamilyen speciális esetben miniszteri rendelet teszi majd lehetővé a távoktatást, például az érettségi időszakot megelőző két hétben a végzősök számára, a szombatra áthelyezett munkanapok esetében vagy vis maior helyzetekben, amikor az intézményvezető akár rendkívüli szünetet is elrendelhetne. Az iskolának a digitális tanrend idején is felügyeletet kell biztosítani azoknak, akik nem tudnak otthon maradni, azoknak pedig, akiknek nincs számítógépük vagy internetelérésük, az iskola ad eszközt, vagy az iskolai gépek használatát teszi lehetővé számukra.
Az elfogadott törvény lehetőséget teremt arra, hogy önkéntesen részt vehetnek a pedagógusminősítésben, vagyis címzetes fokozatot szerezhetnek azok, akik számára az előmeneteli rendszer nem kötelező, például a szakképzésben vagy egyházi intézményben oktatók.
Elfogadták azt a módosítást is, hogy a gyöngyöspatai szegregációs ügyhöz hasonló esetekben a bíróság sérelemdíj helyett oktatási szolgáltatást állapítson meg.
Szeptembertől iskolaőrök teljesíthetnek szolgálatot az állami köznevelési és szakképzési intézményekben, miután megszavazták az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló jogszabályt. Az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre ott, ahol ezt az intézményvezetők kérik.
Módosult a felsőoktatási törvény is, további intézményeknél valósulhat meg fenntartóváltás. A módosításban szerepel a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány, kitér a Marek József Alapítvány létrehozására és vele összefüggésben az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásra.
A soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., amely száz százalékban állami tulajdon volt eddig, a Soproni Egyetemért Alapítvány tulajdonába kerül. A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara az egyetemből kiválik, és a Károli Gáspár Református Egyetembe olvad be.
Fokozatosan visszaépítik a 13. havi nyugdíjat
A jövő évtől négy részletben visszaépül a 13. havi nyugdíj, az erről szóló törvénymódosítást 193 igen szavazattal, egy elutasító voks ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A jogosultak a januári járadékkal együtt kapják meg a plusz összeget. A tizenharmadik havi nyugdíj 2021-ben a nyugellátások januári összegének huszonöt százaléka, 2022-ben ötven százaléka, 2023-ban hetvenöt százaléka, s a rá következő évben a nyugdíjasok már a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét megkapják. Ezt követően minden évben az egyhavi nyugdíj összege jár. A plusz összegre az jogosult, aki a megelőző évben legalább egyetlen napra nyugdíjjogosult volt és januárban is az. Az ellátás összege a januári járadék összegével egyezik meg. Az ellátásra 2 millió 560 ezer ember jogosult.
(VT)
Röviden
•
Új eljárás, a gyorsított per bevezetéséről döntött a Ház a bűncselekmények áldozatai számára. Elhangzott: az új jogintézmény bevezetését az indokolja, hogy a bűncselekményekkel okozott kár megtérítésének a büntetőeljárási törvényben biztosított lehetőségét jelenleg alig használják ki az érintettek. A törvény biztosítja, hogy a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos kártalanítási eljárásban – amelyeket egy másik jogszabály 2020 végéig felfüggesztett – lehetőség legyen az áldozati kártérítések kifizetésére.
•
Az Országgyűlés alelnökévé választotta Brenner Koloman jobbikos képviselőt. Korábban határozatképtelenség miatt kétszer sem tudták megválasztani a Jobbikból kilépett Sneider Tamás (független) országgyűlési alelnöki tisztségébe Brennert, mert nem volt meg a szükséges szavazatszám. A baloldali képviselők közül akkor nem szavazott mások mellett Vadai Ágnes, Gyurcsány Ferenc, Hadházy Ákos, Tordai Bence, Szél Bernadett, Rig Lajos, Tóth Bertalan.
•
A jelnyelvből tett vizsga is államilag elismert nyelvvizsga lesz a jövőben, azt a felsőoktatási törvény is elismeri, és azután is jár nyelvi pótlék. A jelnyelvről szóló törvény módosítását egyhangúlag fogadta el a Ház. A változtatást a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége kezdeményezte.
•
Változnak a közjegyzőkre és a bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályok. Kötelezővé válik a fegyelmi bíróságok ügyrendjének megalkotása.
(VT)