Ajánló
Meghívták Kijevbe Orbánt
Baráti hangvételű sajtótájékoztatón beszélt Szijjártó Péter és Ukrajna új külügyminisztere a kárpátaljai vitás kérdések tisztázásáról, az ukrán fél csúcstalálkozót javasolt

A járványhelyzet miatt leállt légiforgalom miatt tizennégy órát autózott az ukrán külügyminiszter Budapestre – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kulebával tartott közös budapesti sajtótájékoztatóján.
Szijjártó főleg arról beszélt, hogy a járvány alatt megmutatkozott egy-másra utaltságunk, hazánk ekkor segítette az ukránok hazajutását, s védőeszközökkel támogatta Kárpát-alját. Vannak viszont vitás kérdések: a kárpátaljai magyar közösség anyanyelvi oktatása és nyelvhasználata. A politikus szerint mindkét fél pontot akar tenni az ügy végére, és Budapestnek sem az a célja, hogy blokkolja a NATO–Ukrajna-bizottság magas szintű találkozóit, hanem hogy megnyugtatóan rendeződjön a kárpátaljai magyarok helyzete. Hozzátette: „nem tartunk még itt, de megállapodtunk egy menetrendben”, és egy közös memorandumra és menetrendre is kapott javaslatot Budapest Kijevtől. Júniusban pedig összeül a kormányközi gazdaság-, kisebbségvédelmi és oktatási vegyes bizottság. Hozzátette: hazánk támogatja Kijev infrastrukturális beruházásait Kárpátalján, és a határátkelés fejlesztésén is dolgoznak.
Kuleba kiemelte, első útja Budapestre vezetett, mert Magyarország fontos állam a térségben, dicsérte a magyar járványügyi intézkedéseket és a beregszászi közös kórházépítés tervét is. Mint mondta, személyesen hozta el Volodimir Zelenszkij elnök meghívóját Orbán Viktornak. Azt is kiemelte, a memorandum is rögzíti, és ő is úgy vallja, hogy Magyarországon az ukrán, Ukrajnában a magyar közösség jelenléte érték.
A fő kérdés itt a memorandum szövege, illetve aláírása vagy alá nem írása lesz – mondta lapunknak Fedinec Csilla. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa hozzátette: ebben biztosan benne lesz minden gazdasági kérdés, amelyben eddig sem volt vita. Viszont nem kihagyható az anyanyelvű oktatás kérdése, ami a két ország közötti feszültség alapvető oka. A szakértő szerint elképzelhetetlen, hogy Ukrajna engedjen a törvény betűiből, legfeljebb a korábban már említett megoldás – azaz a nem állami fenntartású iskolákkal való kivételezés – lehetséges. Így vajon sor kerül-e az aláírásra? Ha például megújítják több olyan, az elmúlt években befagyasztott fórum, mint a gazdasági és a kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottságok tevékenységét, akkor lehetővé válik akár a memorandum halogatása is. Tehát többféle forgatókönyv lehetséges, ám magára a csúcstalálkozóra most már minden jel szerint sor fog kerülni – összegezte Fedinec.
Képmutatás Kína kapcsán
Az EU külügyminisztereinek mai virtuális tanácskozásán az Európai Unió és Kína kapcsolata volt napirenden – számolt be a Facebookon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és hozzátette: itt lenne az ideje az őszinte beszédnek, egyetlen európai országnak sem kellene úgy tennie, mintha nem lenne érdeke a jó kapcsolat Kínával. Amennyiben szolgálja az érdekeinket, mi támogatjuk, hogy az Európai Unió és Kína között létrejöjjön egy beruházásvédelmi egyezmény, a kettős mércét azonban elutasítjuk – írta Szijjártó, és leszögezte, hogy az európai szabályozások és nyilatkozatok nem szolgálhatják azt a célt, hogy gazdasági és piaci hátrányokat okozzanak a kis európai országoknak a Kínával való gazdasági együttműködés terén. Végre itt lenne az ideje, hogy a nagy európai országok is maguk mögött hagyják a képmutatást a Kínával való kapcsolatok tekintetében – jegyezte meg a miniszter. A tanácskozás után Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője online sajtótájékoztatóján hangsúlyozta az unió aggodalmát a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezet kínai elfogadása miatt. A főképviselő azt mondta, szerinte a Kína elleni szankciók bevezetése nem lenne képes a Hongkongot érintő problémák megoldására. (UT)