Válságos a helyzet a török–görög határon

Hamarosan jelentősen felduzzadhat a Görögországba bejutni próbáló migránsok száma – figyelmeztetett Süleyman Soylu török belügyminiszter szombaton. A tárcavezető a törökországi Elazığban tartott sajtótájékoztatót, s ezen az MTI szerint kijelentette: a Görögországba átjutott migránsok száma elérte a 143 ezret. Athén ezzel szemben azt állítja, hogy sem a szárazföldön, sem a tengeren nem engedi be területére a migránsokat.

Soylu szerint viszont ez még csak a kezdet, Micotakisz pedig nem tudja örökké tartani a határokat. Közölte, a kedvező időjárás és a Marica határfolyó alacsony vízállása miatt egyre többen kelnek majd útra Görögország felé. Hozzátette, Törökország fokozta biztonsági intézkedé­seit a határon, hogy megakadályozza a migránsok visszatoloncolását.

Kiriákosz Micotakisz görög kormányfő korábban halottnak nevezte az Európai Unió és Törökország által 2016-ban megkötött menekültügyi egyezményt. A politikus a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva Recep Tayyip Erdoğan török elnököt hibáztatta a megállapodás zátonyra futásáért. A török államfő kommunikációs igazgatója határozottan visszautasította a görög miniszterelnök sza­vait a CNN-hez eljuttatott válaszában.

A török elnöki hivatal még péntek este egyébként közölte: az államfő március 9-én egynapos munkalátogatásra Brüsszelbe utazik a migránsválság megvitatására.

Erdoğan ezt követően vasárnap egy isztambuli rendezvényen azt javasolta Görögországnak, hogy Törökországhoz hasonlóan nyissa meg kapuit a migránsok előtt, mondván, az emberek csak keresztülhaladnának rajta Európa más országai felé. A török elnök nehezményezte, hogy eddig senki nem ítélte el a görög határrendészek agresszív fellépését a migránsokkal szemben.

Johannes Hahn uniós költségvetési biztos a Die Welt című lapban szombaton megjelent interjúban egyébként azt mondta, kevesebb lehet a törökországi menekültek ellátására felajánlott uniós pénzügyi támogatás összege, és attól füg­gően folyósítják, hogy Ankara betartja-e a menekültügyi egyezményt. Aláhúzta: Brüsszel kész kiterjeszteni a támogatást, de csak akkor, ha Ankara felhagy a zsarolással és a fenyegetőzéssel.

Ankara február 28-án jelentette be, hogy a török hatóságok már nem tartóztatják fel azokat a migránsokat, akik Törökország területéről az EU-ba kívánnak menni. Görögország a lépésre válaszul megerősítette keleti határai védelmét, aminek következtében több mint tízezer migráns torlódott fel a két ország szárazföldi határa mentén. A görög–török határon azóta szinte mindennaposak az összecsapások. Az unió 350 millió euró azonnali támogatást – valamint szükség esetén újabb 350 millió eurót – nyújt Görögországnak a határvédelem biztosítására.

A Reuters brit hírügynökség jelentése szerint szombaton is összetűzések voltak a görög–török szárazföldi határon a görög határőrök és a migránsok között. Kaszta­niesz határátkelő közelében több százan gyűltek össze, akik közül egyesek különböző tárgyakkal dobálták a görög határőröket, akik könnygáz és füstbombák bevetésével válaszoltak. Görög tisztségviselők közlése szerint a határőrök az utóbbi 24 órában több mint 1200 behatolási kísérletet hiúsítottak meg, és 27 embert vettek őrizetbe. Az utóbbi nyolc napban pedig több ezer illegális határátlépést akadályoztak meg.

Szijjártó Péter

Fotó: MH

Az uniós külügyminiszterek Zágrábban olyan dokumentumot fogadtak el, amely szerint meg kell védeni a külső határokat, teljes szolidaritásról kell biztosítani Görögországot, továbbá a felek nem tolerálják az illegális határátlépéseket – idézte fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (képünkön) tegnap a Kossuth rádiónak nyilatkozva. „Mi 2015-ben is pontosan szó szerint ezt mondtuk, akkor ezért a 20. század legsötétebb korszakának diktatúráival hasonlítottak össze minket – jegyezte meg a tárcavezető, hozzátéve: – ma pedig gyakorlatilag az EU pontosan ezt mondja, mára mainstream európai állásponttá vált.” Elmondta, hazánk támogatja a Görögországnak és Törökországnak nyújtott uniós támogatást, rámutatott ugyanakkor, hogy „létezik egyfajta kettős mérce”, hiszen Magyarország soha semmilyen támogatást nem kapott az uniótól, amióta megépítette a határkerítését, „amióta rendőrök és katonák százai, ezrei szolgáltak a határon, és mindez jóval több mint egymilliárd euróba került most már”. (ŐM)

A görögök 76 százaléka támogatja a konzervatív athéni kormány által bevezetett szigorú határellenőrzést – derül ki egy friss felmérésből. A Pulse közvélemény-kutató által készített vizsgálat eredménye szerint, amelyet a Proto Thema című görög napilap közölt, a görögök mindössze 18 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány rosszul döntött, amikor szigorú intézkedéseket hozott a migránsok tömegeinek megállítására. A vizsgálat szerint az állampolgárok 84 százaléka aggódik Törökország migránsokkal szembeni hozzáállása miatt. Az országban egyébként továbbra is a kormányzó Új Demokrácia a legnépszerűbb párt, támogatottsága a szavazópolgárok körében 39 százalékos, míg Alekszisz Ciprasz korábbi miniszterelnök pártjára, a Radikális Baloldal Koalíciójára (Sziriza) a görögök 25 százaléka voksolna. (HSz)

A görög kormány március 15-étől csökkenti a menedékkérőkre fordított kiadásokat. Ezt Notis Mitarakis görög migrációügyi miniszter jelentette be a helyi Skai televízióban. Mint mondta, aki március 15. után menedékjogot kap Görögországban, annak gondoskodnia kell saját magáról. A görög kormány tegnap közzétett egy videófelvételt, amelyen az látszik, hogy egy katonai jármű elbontja a török oldalon a két országot elválasztó határkerítést.

Európai megoldást szorgalmaz a görögországi menekültválság megoldására a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU). A CDU szövetségi parlamenti képviselője, Norbert Barthle a dpa hírügynökségnek azt mondta: csak akkor garantálhatjuk, hogy nem ismétlődik meg 2015, ha meg tudjuk erősíteni az unió külső határait.

A Dániában élő szomáliai, libanoni és marokkói migránsok több mint fele követett már el bűncselekményt harmincéves kora előtt – olvasható az Unitos think tank tanulmányában. A Jyllands-Posten dán lap közölt részleteket a dokumentumból, amely az 1984-ben és 1985-ben született férfiakról gyűjtött adatokat, akik 14 éves koruk óta Dániában élnek. Eszerint az országban élő szomáliaiak 62, a libanoniak 60, a marokkóiak 54 százalékát ítélték el legalább egy bűncselekmény miatt harmincéves koruk előtt. (HSz)