Ajánló

„A magyar bor az elmúlt harminc évben újjászületett”

Ha van sikerágazat a rendszerváltoztatás ellentmondásos történetében, akkor az a borászat – hívta fel a figyelmet Kövér László, az Országgyűlés elnöke

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a II. Kárpát-medencei Borrendek Találkozóján szombat este Kecskeméten kijelentette: a rendszerváltoztatáskor kaptunk egy lehetőséget, hogy újjáépítsük az életünket, a kultúránkat és a közösségeinket.

„A magyar bor az elmúlt harminc évben újjászületett”
Kövér László házelnök, Koczor Kálmán, a Magyar Borászok Országos Szövetségének elnöke és Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke
Fotó: MTI/Bús Csaba

Az elmúlt harminc évben a magyar bor újjászületett, töretlenül fejlődött, és egy emberöltőnyi idő alatt győztessé vált a minőség forradalmában – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a II. Kárpát-medencei Borrendek Találkozóján szombat este Kecskeméten. A házelnök szerint ha van sikerágazat a rendszerváltoztatás ellentmondásos történeté­ben, akkor az a borászat. És mindez a magyar borászoknak köszönhető – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy azért lehetett aznap este a „feltámadás bora” az asztalukon, mert az elmúlt évtizedekben „feltámadtak borá­szaink”, ott voltak a szőlőkben és pincékben, és voltak elkötelezett emberek, akik megőrizték és újjáteremtették a borkultúrát a Kárpát-medencében. Mint mondta: nemcsak a borászkodást kezdték újra, de újra megszervezték azokat a közösségeket is, amelyek a szakma tisztességéért küzdenek. A borlovagok és a borrendek feladata ugyanaz, mint egykor a végvári vitézeké, ahogy Balassi Bálint írja: „Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak” – tette hozzá.A magyarság 2010-ben történelmi esélyt teremtett magának a 21. századi feltámadásra, de sok mindenre lesz szüksége ehhez: hitre, reményre, szeretetre, akaratra, összetartásra és munkaáldozatra – mondta. A házelnök szerint, „mindannyian mindenkor csak annyira élünk, amennyire Magyarország él” – derült ki a távirati iroda tudósításából. Igaz ez a magyar borászatra és a magyar borászokra is. Elég, ha borvidékeink és borászközössé­geink felemelkedésére, süllyedésére vagy éppen pusztulására gondolunk.

Kövér László emlékeztetett: az oszmán hódítás elvette a középkori Európa legjelesebb borvidékét, a Szerémséget, a filoxéra és az urbanizáció pedig a Buda várát körülölelő nagyszerű hegyeket. Trianon után sokáig nem ihattunk ménesi és küküllői bort, nem ízlelhettük a kárpátaljai hegyek levét, és hosszú évekig kellett huzakodni, hogy meddig is tart valójában a Tokaji borvidék. Mindig voltak azonban, akik újra kezdték: újratelepítették a szőlőt, újra kiásták a borospincéket, és kemény munkájuk nyomán újra került bor a hordókba.

Emlékeztetett: a kommunizmus a borászatban is elvégezte a maga pusztítását, ami felért egy újabb filoxéravésszel. A bor kultúrája ugyanúgy összeomlott, mint a nemzet életének megannyi más területe, hiszen szétverték a borászatot megtartó és megújító közösségeket is. Miközben népbetegség lett az alkoholizmus a létező szocializmus hosszú évei alatt, eltűnt a minőség. A rendszerváltoztatáskor kaptunk azonban egy lehetőséget, hogy újjáépítsük az életünket, a kultúránkat és a közösségeinket – fogalmazott Kövér László. Az összesen 26 borrend részvételével zajló II. Kárpát-medencei Borrendek Találkozóján Koczor Kálmán, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnök-nagymestere köszöntőjében elmondta: szövetségük 34 éve azért alakult, hogy a borrendek kifejezésre juttathassák összetartozásukat.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom