Ajánló
Százötven éve használjuk a budavári siklót
Széchenyi Ödön az 1867-es párizsi világkiállításról hozta haza a hegyre menő felvonó ötletét, a második európai gőzsikló először negyven évre kapott működési engedélyt
Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) megőrzött iratokból kiderül, a gróf az 1867-es párizsi világkiállításon találkozott először a hegyre menő felvonó ötletével, amelyet hazatérve rögtön át is szeretett volna ültetni az itthoni környezetbe. Buda székesfőváros tanácsánál kérvényezte egy személy- és áruszállításra alkalmas emelőgép megépítését a budai várhegy Lánchídhoz közeli oldalában, amely „megkímél nemcsak fáradságot és időt, hanem a budai vár lakóinak és háztulajdonosainak csekély ár fizetése mellett a legnagyobb kényelmére válna”. Amikor híre ment a beadványának, sokan kinevették, mások azt mondták: ha az „emelőgép” fel is épül, nem ülnének bele, mert akik így tesznek, azok biztosan ki fogják törni a nyakukat.
Erre reagálva A Hon című lap 1867. november 8-i száma beszámolt arról, hogy a párizsi világkiállításon is működött egy ilyen gép, amely a közönséget gőzerővel a „roppant magas palota” tetejére emelte. Széchenyi 1868. május 25-ére szerezte meg az összes szükséges támogatást a budai gőzsikló megépítéséhez, de a korabeli lapok beszámolóiból tudható, hogy a munkálatok nem mentek mindig zökkenőmentesen. A sínek megépítése nehézkesen tudott haladni a talajban, és az emelőszerkezet újragondolására is szükség volt, mivel a siklót működtető gőzgépet csak a várhegy alján tudták elhelyezni.
A megnyitásra végül 1870. március 2-án került sor, Buda városától negyven évre kaptak engedélyt a „hegypálya” üzemeltetésére. Európában – a párizsi felvonó után – ez volt a második ilyen szerkezet. Az utasszállítás még a hatósági forgalomba helyezés engedélye előtt megkezdődött, a hivatalos megnyitásig ingyenesen használhatták az emberek a gépet, megalapozva ezzel is a bizalmat. A Pesti Napló így méltatta: „A rajta való járás igen kellemes, éppen semmit sem ráz, a le vagy felmenetel egy perc műve.” A budai gőzsikló olyan nagy sikert aratott, hogy több helyen terveztek hasonlót építeni a budai hegyek oldalában, de ezek megépítésére pénzhiány miatt nem került sor – derül ki az OSZK kutatásából.