Ajánló

Hollik: Ismét erőlteti Brüsszel a migránskvótát

Nem történt jelentős előrelépés a bevándorlók szétosztásáról szóló máltai megállapodáskiterjesztésével kapcsolatban az uniós belügyminiszterek luxembourgi tanácsülésén

A távozó Európai Bizottság az utolsó heteit a kötelező betelepítési kvóta kikényszerítésére kívánja fordítani – reagálta Hollik István arra, hogy Dimitrisz Avramopu­losz a máltai paktum támogatására szólította fel az uniós tagállamokat. Az EU-s belügyminiszterek tegnap Luxem­bourgban tárgyaltak a migrációs egyezményről.

Hollik: Ismét erőlteti Brüsszel a migránskvótát
Dimitrisz Avramopulosz határozottan kiáll a migrációs kvótamegállapodás mellett
Fotó: EP/Mathieu Cugnot

A Földközi-tengeren felvett bevándorlók elosztására vonatkozó máltai megállapodás támogatására szólította fel Dimitrisz Avramopulosz kedden az Európai Unió tagországait az uniós belügyminiszterek tegnapi luxembourgi tanácsülése előtt. Az uniós migrációügyi biztos az MTI szerint kiemelte, hogy állandó rendszerre van szükség, hogy az olasz és a máltai partokra tartó hajóknak ne kelljen heteket a tengeren vesztegelniük.

Az uniós belügyminiszterek ezek után a Franciaország, Málta, Németország és Olaszország által egyelőre hat hónapra aláírt egyezmény esetleges kiterjesztéséről is tárgyaltak. A találkozó utáni sajtótájékoztatón Avramopulosz kijelentette, több tagállam jelezte, hogy csatlakozna a megállapodáshoz, a megbeszélések ugyanakkor még nem értek véget. Annyi viszont kiderült, hogy az egyezményt Írország, Luxemburg és Portugália biztosította egyértelműen támogatásáról. Az uniós biztos beszélt arról is, hogy a jelenlegi adatok alapján a migrációs helyzet a 2015-ös krízis előtti állapotban van, ezért ébernek kell maradni.

A találkozón egyébként Görögország, Ciprus, illetve Bulgária kifogásolta, hogy az uniós tagállamok nem fordítanak kellő figyelmet a kelet-mediterrán migrációs útvonalra, pedig a legtöbb menedékkérőt ismét itt regisztrálják. A három ország egy olyan szétosztási mechanizmust szeretne, amely enyhítené a nyomást a túlterhelt migrációs frontországok mindegyikén.

Pintér Sándor belügyminiszter az M1 aktuális csatornának Luxem­bourgban hangsúlyozta, a migrációs válság nem oldódik meg a bevándorlók szétosztásával, az csak részprobléma, a valódi kérdés az, hogy Euró­pa meg tudja-e védeni a határait. Hozzátette: ezt Magyarország megtette, és aki menekült, azt befogadta, aki nem az, annak viszont semmi keresnivalója nincs az unióban.

Hollik István kormányszóvivő keddi budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a migránskvóta újra napirenden van, fenyegeti a tagállamokat és az európai városokat. Hozzátette, hogy a magyar kormány álláspontja változatlan: kiszállítási kvóta lehet, kötelező betelepítési kvóta nem. Hollik szerint a biztos szavai megerősítik, hogy a távozó brüsszeli bizottság az utolsó heteit a kötelező betelepítési kvóta kikényszerítésére kívánja fordítani. A bevándorláspártiak továbbra is azon dolgoznak, hogy még több migránst hozzanak be. Közölte: a máltai kvótamegállapodás elfogadásával és kiterjesztésével az a cél, hogy kényszerpályára állítsák a tagállamokat és az uniós bizottságot, ezt pedig antidemokratikusnak és inkorrektnek nevezte a kormányszóvivő.

Röviden

Ausztriában a diákok több mint egynegyede, Bécsben több mint a fele nem német anyanyelvű. A külügyminisztérium adatai szerint a 2017/18-as tanévben az iskolai tanulók 15,5 százaléka nem osztrák állampolgár volt. 

Nem sikerült elérni Édouard Philippe francia miniszterelnök szerint azokat a célokat, amelyeket a bevándorlási törvény tavalyi szigorításával tűzött ki a kormánya. A bevándorlásról a francia nemzetgyűlésben először rendezett vitában a kormányfő kiemelte, hogy 2017 és 2018 között 22 százalékkal nőtt a menedékkérők száma Franciaországban.

Horvátországon keresztül juthat a legtöbb migráns Nyugat-Európába a horvát belügyminiszter szerint. Davor Bozinovic Luxembourgban elmondta, országa Görögország és Ciprus után a legnagyobb nyomásnak van kitéve.

Meghosszabbítja Ausztria a határellenőrzéseket a szlovén és magyar határszakaszokon 2020 májusig. Ezt Wolfgang Peschorn ügyvezető osztrák belügyminiszter közölte kedden az uniós belügyminiszterek tanácskozásán.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom