Ajánló
Gyenge lesz az idei termés, emelkedhet az alma ára
Az ültetvények területe évről évre csökken, húsz évvel ezelőtt negyvenkétezer hektáron termesztettek almát, jelenleg huszonötezer hektáron – mondta Apáti Ferenc
Magyarország almatermése az elmúlt tíz év átlagában hatszázezer tonna körül mozog, de rendkívül széles intervallumban, háromszáz- és kilencszázezer tonna között változik évjárattól függően – derült ki a FruitVeB, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az ÉKASZ (Alma Terméktanács) közös prognózisából. Az adott évi termést mindig erőteljesen meghatározza a fák előző évi termésterhelése: tavaly kilencszázezer tonnához közelítő, nagy termés terhelte a fákat, ráadásul aszályos időjárás mellett, ami eleve gyengébb virágzást, illetve termést vetített előre. Jelentős, további terméskiesést okozott azonban az is, hogy ebben az évben az időjárási károk minden válfaját meg lehetett tapasztalni.
A tavasz rendkívül aszályos volt, ami látens módon már önmagában ronthatta a virágok minőségét, illetve termékenyülését. Március–április folyamán több alkalommal alakultak ki erősebb éjszakai lehűlések, amelyek miatt a virágszervek „megfáztak”, majd a virágzás időszakában jelentős fagykárok is kialakultak.
Mint írták, a tavalyi nagy termés és az időjárási viszontagságok okán ebben az évben gyenge almatermés várható Magyarországon. A jelenlegi kilátások alapján 450 ezer tonna körülire becsülik a hazai almatermést, ami a tavalyinak mindössze a fele, de még a tízéves átlagtermésnél is mintegy huszonöt százalékkal alacsonyabb.
A terméskilátásokhoz hozzátartozik, hogy fajtától, termesztőkörzettől, az ültetvény elhelyezkedésétől és fekvésétől függően erőteljesen változékony, mozaikos a kép: még ugyanazon ültetvényben is nagyon eltérő a termés fajtánként vagy akár parcellánként is. Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke az MTI-nek elmondta, az idei termésmennyiség fajtától, termesztő körzettől, az ültetvény elhelyezkedésétől és fekvésétől függően erőteljesen változékony képet mutat.
A jégkár is lékelte a dinnyeárakat
A tavalyi szezon kezdetén a prognosztizált százkilencvenezer tonna dinnyetermés a júniusi hosszan tartó csapadékos időjárás miatt csak százötvenötezer tonna lett valójában. A folyamatos esőzések miatt a terméseredmények egyre inkább a százhetvenezer tonna közelében várhatók. A dinnye minősége változó, a Békés megyei termőterület kilencven százalékán jégeső volt, amely meglátszik a termés külsején. Ettől még eladható, a belső minőséget nem befolyásolja, esztétikai hiba – közölte lapunkkal a FruitVeB. A jégkárból fakadó nem eladható dinnye aránya Békés megyében körülbelül öt–tíz százalék közötti lesz. A júliusi felvásárlási átlagárak nettó ötven–hatvan, míg július 15–21. között a termelői árak nyolcvan–száz forint között mozogtak kilónként.
(AMB)