„Szent László fénye beragyogja Európát”

– Erőteljes volt az anyaországi jelenlét az idei zarándoklatok idején.

– Az Emmi és háttérintézménye, a Magyarságkutató Intézet összesen száznegyvennégy történelmi és nemzeti ismeretterjesztő sorozatot tartott, négy óriási szabadtéri színpadot állítottunk, hat magyarországi színház lépett fel, továbbá magyar szentek arcképét helyeztük ki a zarándokút mentén, s több tízezer, informatív brosúrát is készítettünk.

– Hogyan strukturálták a prog-ramokat?

– Három részre oszthatjuk a jú­nius 1. és 10. közötti időszakot: az első nap Ferenc pápa történelmi látogatása volt, ahol szerintem sikerült megmutatnunk a szentatyának az ezeréves magyar kereszténységet, s érzékeltetni az erdélyi kereszténység szerepével e térségben: átnyújtottuk neki a magyar szenteket magyarul és olaszul bemutató kötetet, s találkozott Szent László ereklyéjével is. A második szakasz a két búcsú közötti időszak volt, ahol a már említett, sokszínű kulturális programsorozatot rendeztük meg, aminek célja volt az is, hogy az itt élő székelyeket megerősítsük hitükben, de fontos üzenet volt a nemzeti összetartozás is, amelynek a napja is erre az időszakra esett. S végül jött a hagyományos, több száz évre visszavezethető csíksomlyói búcsú is. Itt egyébként Márton Áron kiemelkedő szerepét is igyekeztünk bemutatni – a pápának adott ismeretterjesztő füzetben is kiemelt helyet kapott – hiszen a kommunizmus által üldözött gyulafehérvári püspök élete egybeforrt népével, s jól szimbolizálja annak sorsát és hitét.

– Debrecenből pedig a Szent Koronát és Szent Lászlót – Erdély védőszentjét – is megjelenítő virágoskocsik érkeztek.

– Szent László korának kiemelkedő személyisége volt, lovagkirály, a hit és erkölcs védelmezője, akinek hatása egész Európára kisugárzott, halála utáni kultusza pedig egészen példátlan. Arra gondoltunk, felelevenítjük a középkori – már akkor is jelentős – zarándoklatot szent királyunk sírjához. Tudjuk, ő alapította a zágrábi és a nyitrai püspökséget, de Nagyvárad városát is például, emellett számos helyen vannak ereklyéi, családi kapcsolatai pedig Lengyelországtól a Német-Római Császárságon át Bizáncig terjednek. Mi minden kapcsolódó területről összegyűjtenénk egy zarándoklatba a híveket, de nemcsak a Kárpát-medencei területekről, hanem akár Lengyelországot, vagy a mostanában Isztambulnak nevezett Konstantinápolyt is be lehetne emelni ebbe a mozgalomba.

– Mit szól az Úz-völgyi esemé-nyekhez?

– Teljes megrökönyödéssel értesültem róla. Egy héttel sem azelőtt a szentatya a szeretetet hozta Erdélybe, s az egymás iránti megértésről beszélt, mi pedig a kulturális vonalat erősítettük, és színpadi helyet biztosítottunk román fellépőknek is. De a kölcsönösséghez két fél kell, a másik oldal viszont túlment minden határon, amit kultúrember el tud képzelni. De úgy látszik, a történelem során megtörtént támadások még mindig meg tudnak ismétlődni.