Ajánló

Felfelé hajtja a béreket a munkaerőhiány

A gazdaságpolitika célja, hogy az állások számának növekedésével, a gazdaság bővülésével együtt a keresetek is növekedjenek Magyarországon – mondta a pénzügyminiszter

Februárban a bruttó és a nettó átlagkereset 12,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Elsősorban a munkaerő­hiány hajtja felfelé a béreket és az erőteljes nö­vekedés addig kitarthat, amíg a gazdasági növekedés kedvező üteme fennmarad.

A gazdaság teljesítményének növekedésével a bérek is emelkedtek, amely összhangban van a várakozásokkal – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva. A KSH keddi közlése szerint februárban a bruttó és a nettó átlagkereset 12,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban a januári 10,6 százalékos emelkedés után. Az év első két hónapjában 11,4 százalékkal nőttek a fizetések. A februári 3,1 és az első kéthavi 2,9 százalékos inflációval számolva a reálbérek februárban 8,7, január–februárban 8,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A bruttó átlagkereset februárban 345 900 forint, a családi kedvezmények nélkül számolt nettó kereset 230 000 forint volt. Varga Mihály hozzátette: a gazdaságpolitika célja, hogy a munkahelyek számának növekedésével, a gazdaság bővülésével együtt a keresetek is növekedjenek.

A szakemberek utáni kereslet változatlanul nagy, ez pedig a bérek növekedéséhez is hozzájárul. A miniszter elmondta: az állami szférában törekszenek arra, hogy a keresetek emelkedése lépést tartson a versenyszféra növekedésével.

A kormánynak tavaly több olyan döntése volt, amelyik különböző ágazatokban bért emelt – emelte ki. Reményeik szerint idén is megtalálják azt az egyensúlyt, ahol a versenyszektor béreinek növekedésével az államigazgatás, az állami szféra keresete is lépést tart majd. Kitért arra is, hogy akár 2010-hez, akár 2014-hez viszonyítva a keresetek leginkább Magyarországon nőttek a régióban. A havi bruttó átlagkeresetek növekedését nézve az ország jelenleg a középmezőnyben helyezkedik el, a visegrádi négyek között a harmadik helyen. Horváth András, a Takarékbank elemzője az idei év egészére tíz százalékot némileg meghaladó bruttó bérnövekedést és 6,1 százalék körüli reálbér emelkedést vár, hozzátéve, hogy a kockázatok változatlanul felfele mutatnak. A továbbra is feszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan erős maradhat. Németh Dávid, a K & H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is várható volt a tempós béremelkedés a minimálbér és a garantált bérminimum emelése és a munkaerőhiány miatt.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom