Kedvezőbb szerkezetű államadósság

Az ÁSZ a 2014–2017 közötti időszakot vizsgálta, és figyelembe vették a 2018-as évről rendelkezésre álló adatokat is. Magyarország Alaptörvénye az állam eladósodottságának mérséklését, azaz az államadósság GDP-hez viszonyított arányának (államadósság-mutató) folyamatos csökkentését írja elő mindaddig, amíg értéke az ötven százalékot meghaladja. Az elemzés alapján az államadósság-mutató értékének fenntartható csökkenését tizenöt tényező támogatja, és csupán két negatív kockázati tényezőt tártak fel. Hátráltató tényező, hogy 2017-ben a költségvetés elsődleges egyenlege – elsősorban az uniós források nagymértékű megelőlegezése következtében – negatívvá vált. Ugyanakkor a megelőlegezés a következő évek költségvetését tehermentesíti, azaz akkor elősegíti majd az adósságmutató javulását. A másik negatív kockázati tényezőt a munkaerőköltség dinamikus növekedése jelenti, amely a versenyképességen keresztül hat. Az ÁSZ szerint az elemzés által feltárt két negatív kockázati tényező jövőbeni nyomon követése, értékelése szükséges annak érdekében, hogy azok hatásai középtávon is kezelhetőek legyenek. Az államadósság nominális növekedése a vizsgált időszakban folytatódott, de az államadósság szerkezete a sérülékenység szempontjából sokkal kedvezőbbé vált. A vizsgált időszakban az államadósság-mutató folyamatos csökkenését – az államadósság mérsékeltebb növekedése mellett – a GDP dinamikus növekedése eredményezte. A GDP-re ható öt tényező közül négynek a pozitív minősítése azt jelzi, hogy rövid és középtávon is folytatódhat az a folyamat, miszerint a gazdaságot arányaiban egyre kevésbé terheli az adósság.